Az állatok részei. Az állatok mozgása. Az állatok fejlődése

Olvasói vélemények

Arisztotelész „Az égiekről” című könyvét történelmi jelentősége és lényeglátó tartalma miatt dicsérik, különösen Arisztotelész csillagászati és filozófiai gondolatainak megértéséhez. Sok kritikus nagyra értékelte a fordítás érthetőségét, valamint a görög szöveg és annak angol fordítása egymás melletti bemutatását. Aggályok merültek fel azonban a könyv fizikai minőségével kapcsolatban, több felhasználó a borító vagy az oldalak sérülését jelezte. Emellett néhány olvasó kritizálta a szerző és Arisztotelész gondolatainak összemosását a későbbi fejezetekben.

⬤ Történelmi jelentőségű a csillagászati gondolkodás szempontjából.
⬤ Randall világos és éleslátó fordítása.
⬤ Magával ragadó, egymás melletti görög és angol formátum.
⬤ Hasznos Arisztotelész filozófiai eszméinek megértéséhez, különösen a négy aitia megértéséhez.
⬤ Arisztotelész állatos könyveinek humoros tartalma, amely humoros perspektívát nyújt.
⬤ Kiváló társ Arisztotelész műveinek tanulmányozásához.

⬤ A fizikai példányok minőségi problémákkal küszködtek, például sérült védőborítóval és felborzolt oldalakkal.
⬤ A rendelés teljesítésével kapcsolatos zavarok (rossz könyvet kaptak).
⬤ Kongruencia-problémák a későbbi fejezetekben, ahol a szerző keverte a saját gondolatait Arisztotelész gondolataival.
⬤ Néhány olvasó több részletet kívánt Arisztotelész életéről és elméleteiről.

(38 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Parts of Animals. Movement of Animals. Progression of Animals

Könyv tartalma:

Arisztotelész, a nagy görög filozófus, kutató, gondolkodó és író, aki Kr. e. 384-ben született Sztagiruszban, Nikomachosz orvos és Phaisztisz fia volt. Platónnál tanult Athénban, és ott tanított (367-47).

Ezt követően három évet töltött egy korábbi tanítványa, Hermeias udvarában Kis-Ázsiában, és ebben az időben feleségül vette Hermeias egyik rokonát, Püthiast. Miután egy ideig Mitylenében élt, 343-2-ben Fülöp makedón király kinevezte tizenéves fia, Alexandrosz nevelőjévé. Philipposz 336-ban bekövetkezett halála után Arisztotelész saját iskolájának (a "peripatetikusoknak"), az athéni Líceumnak lett a vezetője. Az ottani makedónellenes érzelmek miatt Alexandrosz 323-ban bekövetkezett halála után az euboeai Chalcisba vonult vissza, ahol 322-ben meghalt. Arisztotelész szinte valamennyi publikálásra előkészített műve elveszett.

A felbecsülhetetlen értékű fennmaradtak előadás-anyagok, jegyzetek és memorandumok (némelyik hamisítvány). Ezek a következőképpen csoportosíthatók: I. Gyakorlati: Nikomachos etikája.

Nagy etika ( Magna Moralia )

Eudémiai etika.

Politika.

Oeconomica ( a család javáról )

Erények és erkölcsök.

II. Logikai: Kategóriák.

Az értelmezésről.

Analitika ( Prior és Posterior )

A szofisztikus cáfolatokról.

Topica.

III. Fizikai: Huszonhat mű (néhány gyanús), többek között a csillagászat, a keletkezés és pusztulás, az érzékek, az emlékezet, az alvás, az álmok, az élet, az állatokkal kapcsolatos tények stb. témakörökben.

IV. Metafizika : a létről mint létről.

V. A művészetről: A retorika és a poétika művészetéről.

VI. Egyéb művek, köztük az athéni alkotmány.

További, szintén kétes szerzőségű művek.

VII. Különböző művek töredékei, például filozófiai és irodalmi párbeszédek.

És a retorikáról, politikáról és metafizikáról szóló értekezések. A Loeb Classical Library(R) Arisztotelész-kiadás huszonhárom kötetes.