Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Automation, Innovation and Economic Crisis: Surviving the Fourth Industrial Revolution
A negyedik ipari forradalom globálisan, földrajzi központ nélkül fejlődik. Ráadásul óriási sebességgel zajlik.
Ez a fejlődés fogja alakítani a jövő munkahelyeit, amelyek teljesen különbözni fognak az első, második és harmadik ipari forradalom által létrehozott munkahelyektől. Az ipar hozta létre az ipari munkást. A tudásalapú társadalom egy új típusú "ipari munkást" fog létrehozni, a tudásalapú munkást.
Míg a harmadik ipari forradalom a munka digitalizálásával foglalkozott, addig a negyedik ipari forradalomban a robotok a munka informatizálását fogják megvalósítani. E robotok közül sokan szisztematikusan összekapcsolódnak majd, hogy naprakész információkhoz jussanak, és tanulhassanak saját és mások hibáiból.
A munkavégzésünk módja, a munkavégzés helye, a munkavégzésünk témája, valamint a kollégákkal és a munkaadókkal való kapcsolataink mind-mind változásban vannak. A jövő munkahelye nem feltétlenül egy fix földrajzi hely lesz, hanem lehet földrajzilag elosztott és funkcionálisan megosztott.
Jon-Arild Johannessen könyvében úgy érvel, hogy a "tökéletes" társadalmi vihar akkor következik be, amikor az egyenlőtlenség katasztrofális mértékben növekszik, a munkanélküliség nő, a munkahelyek biztonsága egyre több ember számára kerül veszélybe, és a robotizáció még a legalacsonyabban fizetett munkahelyeket is átveszi. A tökéletes társadalmi vihar hozzávalóit tehát az innovációk kaszkádjai hozzák elő, amelyek nagy valószínűséggel gazdasági és társadalmi válságokhoz vezetnek, és azt állítja, hogy ésszerű feltételezni, hogy csak egy kis szikra kell ahhoz, hogy ez a társadalmi vihar társadalmi forradalommá alakuljon.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)