Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 13 olvasói szavazat alapján történt.
The Culture of Selflessness: Rudolf Steiner, the Fifth Gospel, and the Time of Extremes
Az embereknek fel kell cserélniük a puszta gondolkodás szellemét a közvetlen látás, a közvetlen együttérzés és a szellemileg élő és minden emberi lélek mellett járó Krisztus közös megtapasztalásának szellemére.
"Először is önzetlenné kell válnunk. Ez a kultúra feladata ma a jövő számára. Az emberiségnek egyre önzetlenebbé kell válnia; ebben rejlik a helyes erkölcsi életcselekedetek jövője, a földi emberiségen keresztül megvalósuló minden szeretet-cselekvés jövője." -- Rudolf Steiner ( A Golgota misztériumához közeledve, 67., 119. oldal)
Nyolc héttel az I. világháború kitörése előtt Rudolf Steiner egy előadásában, az eljövendő fejlemények tudatában, az "önzetlenség kultúrája" kifejezést alkotta meg a jövőben kialakuló kultúra leírására. Az 1913/14-ben ugyanezen politikai körülmények között az ötödik evangéliumról tartott, elsősorban krisztológiai előadásainak messzemenő társadalmi következményei idegenek voltak Steiner sok korabeli hallgatósága számára, akik nagyrészt nem értették meg az ötödik evangéliumból merített drámai beszámolóit (vagy magát az evangéliumot), mint a jövőre vonatkozó "vigasztalás forrását", vagy (ahogy Rudolf Steiner mondta róluk) mint a jövő munkájához "szükségeset".
A huszadik és a huszonegyedik század elejének későbbi katasztrófái azonban érzékennyé tettek bennünket Steiner 1913/14-es központi témáira és tartalmára. A nagy szenvedésekkel szemben a lelki fejlődésről és az önfenntartásról beszélt; a mások szerencsétlenségében való valódi részvételről; és az "igazi önzetlenség" elsajátításáról, amely teljes mértékben figyelembe veszi az emberi "én"-t.
Az 1930-as években, a nemzetiszocialista erőszakuralom idején Rudolf Steiner néhány tanítványa az erkölcsi ellenállásnak és a mindent átfogó terápiás cselekvésnek ezt az útját járta. Az egyik példát e kötet második fejezete ismerteti. Sok más sors kevésbé ismert; mára már nem lehet őket teljesen megmenteni a feledéstől. Ezek közé tartozik Maria Krehbiel-Darmstadter, egy zsidó származású antropozófus nagyszerű életműve, akit 1943 januárjában Auschwitzban gyilkoltak meg. Azonban mind most, mind a jövőben, egy olyan világban, amelynek humánus utakat kell találnia a folyamatos, óriási méretű csapások elviselésére, a Rudolf Steiner által leírt feladat továbbra is aktuális marad minden kultúrában és a világ minden részén. "Egyetlen nagy közösség borítja a Földet. A neve szenvedés és erő.".
Ez a könyv Az önzetlenség kultúrája című könyv fordítása. Rudolf Steiner, az ötödik evangélium és a szélsőségek kora (Verlag am Goetheanum, Dornach, 2006).
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)