Rudolf Steiner, élet és mű: 1890-1900: Weimar és Berlin

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Rudolf Steiner, Life and Work: 1890-1900: Weimar and Berlin

Könyv tartalma:

"Úgy tűnt számomra, hogy a századfordulónak új szellemi fényt kell hoznia az emberiség számára. Úgy tűnt, hogy a szellemnek az emberi gondolkodásból és tevékenységből való kizárása elérte a csúcspontját. Az emberi evolúció teljes megváltoztatása feltétlenül szükségesnek tűnt." -- Rudolf Steiner

A kötet első fejezete Rudolf Steiner weimari éveit tekinti át, kezdve a Goethe Archívumban végzett munkájával, amely Goethe tudományos műveit szerkesztette. Steiner ebben a minőségében volt képes megérteni Goethe életének és munkásságának nagy szellemi mélységét, amely saját életművének alapjává vált. Ez a fejezet kitér társadalmi köreire, valamint az Igazság és tudás (3. CW) és A szabadság filozófiája (4. CW) című műveinek megírására és kiadására is. Kiemeli továbbá Friedrich Nietzsche munkásságával való találkozását, a naum-burgi Nietzsche-levéltárban tett látogatásait, valamint Friedrich Nietzsche című könyvének megírását: A szabadság harcosa (5. CW) című könyvének megírása. Rudolf Steiner weimari tartózkodása második, Goethéről szóló könyvének megalkotásával zárult: Goethe világnézete (CW 6), amely a levéltárban végzett munkájának gyümölcse.

A második fejezet Rudolf Steiner berlini tartózkodásával foglalkozik, ahol egy kulturális folyóirat, a Magazin f r Litteratur szerkesztőjeként dolgozott, és a Munkásiskolában vállalt tanári állást. Itt tudott belenőni tanári minőségébe, és ahol, bár sok ideológiai kihívással találkozott, a történelmi fejlődéssel kapcsolatos meglátásai széles körű elismerésre találtak a diákok körében.

A harmadik fejezet a századfordulót és Rudolf Steiner belső átmenetét tárgyalja, amikor a tudat fejlődéséről, az "én"-ről és a megismerés képzéséről szóló ezoterikus megfigyeléseiről egyre nyíltabban beszél és ír. Az 1899-ben megjelent "Individualizmus a filozófiában" című meghatározó esszéje jelezte ezt a lendületet, amelyet meghívások követtek, hogy szabadon tartson előadásokat a Teozófiai Társulat előtt, ahol Rudolf Steiner bemutatta Goethe meséjének ezoterikus természetét és a későbbiekben saját könyveinek, a Misztika a modernizmus után (7. CW) és a Kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai (8. CW) tartalmát.

-- -- --.

"Kétségtelen, hogy Rudolf Steiner élete nehéz volt a századforduló táján. Látta (egyre világosabban), hogy az 'új szellemi fény', amely 'változást hivatott hozni az emberiség fejlődésében', nem a korabeli filozófiában és csak bizonyos mértékig a művészetekben, hanem leginkább a tudományokban, mint egyéni megismerési törekvésekben él. Ugyanakkor felismerte, hogy a 'tudományos szabadság' csak a technikában érvényesült, amely önmagában is ellentmondásos terület, míg az emberi tudat szempontjából való jelentőségét nem értették meg."" -- Peter Selg (a 3. fejezetből)