Értékelés:
Luigi Pirandello „Egy, senki és százezer” című könyve vegyes kritikákat kapott, kiemelve az identitás és az önkép összetett természetének mélyreható vizsgálatát. Sok olvasó lebilincselőnek és elgondolkodtatónak találta, míg néhányan a könyv fizikai állapotával kapcsolatos problémákat állapítottak meg a kézbesítéskor.
Előnyök:⬤ Mélyen elgondolkodtató és éleslátó az identitással kapcsolatban
⬤ jól felépített és gördülékeny
⬤ sok olvasó szerint magával ragadó, mestermű és kötelező olvasmány
⬤ önreflexióra és új perspektívákra ösztönöz
⬤ néhány kritikus szerint kiváló minőségű fizikai kivitelezés.
⬤ Néhány példány sérülten vagy rosszul nyomtatva érkezett
⬤ néhány olvasó nehezen olvashatónak vagy a vártnál kevésbé lenyűgözőnek találta
⬤ fizikailag néhány kiadásban olyan problémák voltak, mint például a középen kívüli oldalak
⬤ nem minden olvasó kapcsolódott a témákhoz vagy az elbeszélői stílushoz.
(62 olvasói vélemény alapján)
One, None and a Hundred Thousand
Egy önéletrajzi írásában a szerző úgy utal erre a művére, mint „...
a legkeserűbb, mélyen humoros, az élet bomlásáról szóló műre....”. Vitangelo, a főhős, egy teljesen lényegtelen kérdés révén, amelyet a felesége tesz fel neki, rájön, hogy mindenki, akit ismer, és mindenki, akivel valaha is találkozott, a saját képzeletében felépített egy Vitangelo-személyiséget, és hogy ezek közül egyik sem felel meg annak a Vitangelo-képnek, amelyet ő maga alkotott meg, és amilyennek hiszi magát.
Az olvasó azonnal belemerül a zavaros kivetítések kegyetlen játékába, amely tükrözi magának a társadalmi létnek a valóságát, amely parancsolóan diktálja a szabályait. Ennek következtében Vitangelo első, ironikus „tudatosítása” annak megismerésében áll, ami ő határozottan nem az; az előzetes műveletnek tehát mindezen fiktív álarcok gonosz lerombolásából kell állnia.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)