A művészetet, a természetet és az emberséget ünneplő versek túláradó gyűjteménye.
Ez a változatos és eleven versgyűjtemény gazdag nyelvezetben és éles részletességgel ível át vidéki és városi, vidéki és városi, idegen és hazai területekre. Az én szeszélyeit nyomon követve ezek a versek rögzítik és átformálják az életrajzot az angol ifjúságtól az amerikai öregedés megpróbáltatásaiig és kihívásaiig. Brian Swann Imago című, túláradó hangjával és igényes szemével emlékezetes műve ébren van a természeti világra és a belső világra egyaránt. Az Imago című féloldalas címadó versétől a többrészes Elegiacig ez a kötet a maga nagyszabásúságával tűnik ki, hangvétele az önmutogatástól az eksztatikusig és az önátadóig fejlődik. Ez a gyűjtemény, a szerző tizennegyedik kötete, művészetként és testamentumként egyaránt megindító.
Az Imago úgy bontakozik ki, mint egy zenemű. Olyan kontinuitás, amely által Swann a természet és a művészet egymásba fonódását és változását látja. A Gyász és Magritte című művében Swann mindannyiunkról elmélkedik, akik egy hálóba gabalyodtunk, melynek fonalai az éjszakai égbolton összegabalyodnak, / ahol egyik csillag a másikat álmodja. A címadó vers egy imágóra összpontosít, amely úton van a változásokon, a mintákon keresztül, / ami odáig vezetett, a fogások és elengedések... mondván, most, és most, amíg a hátán hasadásig az ilyen változások felszabadítják azt, ami mindig is ott volt. Brian Swann őszinteségében megindító versei úgy olvashatók, mintha mindig is ott lettek volna.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)