Rudolf Steiner, élet és mű: Steiner: Steiner művei: Életmű: 1. kötet (1861-1890): Gyermekkor, ifjúság és tanulóévek

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Rudolf Steiner, Life and Work: Volume 1 (1861-1890): Childhood, Youth, and Study Years

Könyv tartalma:

"Soha életemben nem követtem személyes ambíciókat, és a jövőben sem fogok." -- Rudolf Steiner

Rudolf Steiner egyedülálló teljesítményének és életművének elismeréséhez és megértéséhez el kell tudni fogadni, hogy az antropozófia alapítója és szellemi kutatója "két világ polgára" volt - a szellemi és a fizikai világé egyaránt. Az antropozófia azt tanítja, hogy ez a kettősség, ahelyett, hogy különleges egyéniségek számára fenntartott tulajdonság lenne, az emberi természet velejárója. Rudolf Steiner szerint ez az emberi lét központi aspektusa, még olyan időkben is, amikor az emberiség érzékfeletti aspektusa háttérbe szorul (a hétköznapi tudatosság számára), és bizonyos civilizációkban szinte megszűnik.

Az érdeklődés Rudolf Steiner személye és lénye, az élethez és munkához való hozzáállása iránt az előttünk álló évtizedekben és évszázadokban tovább fog nőni az antropozófiai mozgalmon belül és kívül egyaránt. Egészen más embercsoportokat fog megragadni, beleértve azokat is, akik spirituális kérdésekkel érkeznek, vagy a szükség idején fedezik fel. Rudolf Steiner munkássága "egyetlen egyedülálló erőfeszítéssé nőtte ki magát, hogy bátorságot adjon az embereknek" (Michael Bauer).

Ez az első a Rudolf Steiner "lényéről, szándékairól és útjáról" szóló hét átfogó kötetből. Bemutatja Rudolf Steinert gyermek- és ifjúkorától kezdve a doktori fokozat megszerzésén át egészen addig az időpontig, amikor a Goethe Archívumban Goethe tudományos írásainak szerkesztőjeként dolgozott. Azáltal, hogy alaposan megvizsgáljuk a formáló éveit, jobban megértjük Rudolf Steiner későbbi szellemi kutatásainak és tanításainak gyökereit és fejlődését.

-- -- --.

"1881 nyarán Rudolf Steiner kétszer is meglátogatta Felix Koguzkit a falujában. Látta a gyógynövényekkel teli házikót és a könyvtárat, és találkozott Koguzki feleségével és gyermekeivel, akiknek fejlődését Koguzki oly lenyűgözően megörökítette naplójában. 'Isten áldása minden' - állt Koguzki trumaui házikójának ajtaja fölé írva, ahol gyógyteáit készítette. Richard Koguzki így írt apjáról: 'Minden lelki nyitottsága mellett jámbor és áhítatos volt. Goethe mondta: "Aki soha nem ette kenyerét bánatában, Aki soha nem sírt ágyán a gyászos éjféli órákban, Az nem ismer titeket, ti égi hatalmak." Ő ismerte őket." -- Peter Selg(2. fejezet)