A Kármel-hegyre való felemelkedés

Olvasói vélemények

A Keresztes Szent János „A Kármel-hegyre való felemelkedés” című könyvéről szóló kritikák kiemelik a könyv mély spirituális meglátásait és mély teológiai tartalmát, ugyanakkor megjegyzik, hogy az olvashatóság és a bemutatás terén vannak kihívások. Sok olvasó tanulságosnak találta a könyvet, és ajánlja a lelki növekedéshez, bár néhányan kritizálják a tipográfia és a fordítás minőségét.

A lelki életet erősítő, inspiráló tartalom, bibliai idézetekkel alátámasztott alapos magyarázatok, mély teológiai meglátások és gyönyörű költészet. Az olvasók nagyra értékelik Szent János Isten iránti elkötelezettségét és a könyv útmutatását a lelki utakhoz.

Kis betűméret, ami megnehezíti az olvasást, némi elégedetlenség a fordítás közbeiktatásával, és potenciális bonyolultság, ami többszöri olvasást igényelhet a mélyebb megértéshez.

(37 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Ascent of Mount Carmel

Könyv tartalma:

A Kármel-hegyi felemelkedés (spanyolul: Subida del Monte Carmelo) egy 16. századi spirituális értekezés, amelyet Keresztes Szent János spanyol katolikus misztikus és költő írt.

A könyv a Krisztussal való misztikus egyesülésre törekvő aszketikus élet szisztematikus feldolgozása, amely tanácsokat ad és beszámol saját tapasztalatairól. János egy másik kapcsolódó művével, A sötét éjszaka cíművel együtt részletezi a lélek úgynevezett sötét éjszakáját, amikor az egyéni lélek földi és lelki nélkülözéseken megy keresztül az Istennel való egyesülést keresve. Ezt a két művet, valamint János A szeretet élő lángja és a Lelki ének című művét a keresztény misztika és a spanyol nyelv legnagyobb művei között tartják számon.

Az 1578 és 1579 között, a spanyolországi Granadában, a börtönből való megszökése után írt Felemelkedés a szövegben vázolt folyamatot ábrázoló ábrával illusztrálja, amely a léleknek a metaforikus Kármel-hegy csúcsára való eljutását mutatja be, ahol Istennel találkozik. A mű három részre tagolódik, és János négy, a Sötét Éjszaka témájáról szóló költői strófájának kommentárjaként jelenik meg.

János bemutatja, hogyan indul el a Lélek, hogy maga mögött hagyjon minden világi kötöttséget és étvágyat, hogy elérje „nem kevesebbet, mint az Istenben való átalakulást”. (wikipedia.org)