A megkülönböztetés elméletei: A modernitás leírásainak újraírása

Olvasói vélemények

Az áttekintések kiemelik Luhmann elméleteit, hangsúlyozva az önreferenciális rendszerekkel kapcsolatos komplex elképzeléseit, valamint a rendszer és a környezet közötti különbséget. Miközben a könyv szilárd belépési pontot nyújt munkásságába, és dicsérik az írások kiválasztása és az olvasók számára nyújtott útmutatás miatt, kritikával is szembesül, mivel túlságosan elvont, és hiányzik belőle az érdemi szociológiai tartalom.

A könyv Luhmann írásainak kurátori válogatását kínálja egy hasznos bevezetővel együtt, így az új olvasók számára is hozzáférhetővé teszi. Megkérdőjelezi a hagyományos intellektuális kereteket, és vitákat nyit a rendszereken belüli összetett összefüggésekről. A szövegeket Luhmann autopoiesisről és működési zártságról szóló elméleteinek megértéséhez nélkülözhetetlennek tartják.

Az írások nehezen érthetőek lehetnek, egyesek úgy érzik, hogy hiányzik belőlük a szociológiai mélység, és kritizálják Luhmann üres filozofálásra való összpontosítását. A kritikusok azzal is érvelnek, hogy Luhmann keretrendszere a kultúrát puszta társadalmi struktúrára redukálja, a „leíró leírások” fogalmát pedig korlátozó perspektívának tekintik, amely elhanyagolja az ontológiát és az etikát.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Theories of Distinction: Redescribing the Descriptions of Modernity

Könyv tartalma:

A kötetben a huszadik század végének vezető német társadalomelméletírója fogalmazza meg, hogy szerinte melyek a modern társadalom megfelelő elméletének előfeltételei.

Az első két esszé a modern európai filozófiai és tudományos hagyománnyal, nevezetesen Edmund Husserl ogiájával foglalkozik. A következő négy esszé a Luhmann által meghatározott megfigyelés kulcsfontosságú fogalmával foglalkozik. Megvizsgálják a paradoxon mint logikai probléma és mint a retorika történelmileg feltételezett sajátosságának történetét; dekonstruálják Jacques Derrida gondolkodását, különösen nyelvközpontú hovatartozását; megvitatják Spencer Brown A forma törvényei című művének hasznosságát; és értékelik a megfigyelés és a paradoxon ismeretelméleti következményeit.

A következő esszék Luhmann kommunikációelméletét mutatják be, valamint a gondolkodás és a kommunikáció közötti különbség artikulációját, amely különbség egyértelművé teszi Luhmann egyik legradikálisabb és legvitatottabb tézisét, miszerint az egyén nemhogy nem képezi a társadalom alapelemét, hanem teljesen ki van zárva belőle, helyette a társadalmi rendszer környezetében helyezkedik el. A könyv a háború utáni német társadalmi gondolkodás frankfurti iskolájának kritikai gondolkodásával szembeni polémiával zárul.