A társadalom elmélete, 1. kötet

Olvasói vélemények

A könyvet Luhmann szerint a rendszerek és a valóság természetével kapcsolatos mély meglátásaiért dicsérték, de a könyv fizikai állapotával kapcsolatban aggályok merültek fel.

⬤ Átalakító perspektívát kínál a világra
⬤ a rendszerelmélet lebilincselő és mély elemzése
⬤ egyedi és mélyreható írói stílus
⬤ az olvasók által erősen ajánlott.

A könyv fizikai állapota csalódást okozott, a borítón foltokat és ujjlenyomatokat észleltek, ami elégedetlenséghez vezetett a vásárlással kapcsolatban.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Theory of Society, Volume 1

Könyv tartalma:

Niklas Luhmann kétrészes záró munkájának első kötete eredetileg 1997-ben jelent meg németül.

A szociológia újragondolására irányuló harmincéves elméleti projektjének csúcspontjaként a modern társadalom olyan átfogó leírását nyújtja, amelyre Talcott Parsons óta nem volt példa. A jelentés képlékenységének és a sikeres kommunikáció ennek megfelelően nagy valószínűségének bemutatásával kezdődően Luhmann a kommunikációs médiumok egész sorát elemzi, köztük a nyelvet, az írást, a nyomdát és az elektronikus médiát, valamint a sikermédiumokat, például a pénzt, a hatalmat, az igazságot és a szeretetet, amelyek mind ezt a képlékenységet strukturálják és a kommunikációt lehetővé teszik.

A társadalmi rendszerek öntermelésének és reprodukálásának módját vizsgálva a könyv azt a kérdést teszi fel, hogy mi szüli a funkcionálisan differenciált társadalmi rendszereket, hogyan fejlődnek, és hogyan alakulnak ki a társadalmi mozgalmak, szervezetek és interakciós minták. Különös figyelmet kap a számítógép és a hálózatainak megjelenése, amelyek potenciálisan messzemenő átstrukturálódási folyamatokat indítanak el. A modern társadalom önleírásának szemantikájáról szóló zárófejezet búcsút int a régi Európa elavult elméleti megközelítéseinek, vagyis a társadalom ontológiai, holisztikus, etikai és kritikai értelmezéseinek, és amellett érvel, hogy az olyan fogalmakat, mint a nemzet, a szubjektum és a posztmodernitás, messze túlértékelik.

Helyettük a társadalmat - amelyet a szociológusok régóta gyanús, mindenféle reifikációra nyitott fogalomnak tartanak - tisztán operatív fogalmakkal határozzák meg. Ez a mindig bizonytalan válasz arra a kérdésre, hogy mi következik a kommunikáció minden területén.