Judaism in Music and Other Essays
Zenei zseni, polémikus, robbanékony személyiség - ez volt a XIX. századi német zeneszerző, Richard Wagner, aki legalább akkora figyelmet fordított hírnevére, mint zsenialitására.
A gyakran őrjítő, és néha őrültnek nevezett Wagner ugyanolyan intenzitással írt, mint amilyen intenzitással a zenéjét jellemezte. A Judaism in Music and Other Essays című kötetben összegyűjtött levelek és esszék az 1850-es és 1860-as években jelentek meg, abban az időszakban, amikor Wagner főleg A Nibelung gyűrűje című mű megalkotásával volt elfoglalva. A gyűjtemény kiemelkedő darabja a hírhedt 1850-es "A zsidóság a zenében" című cikk, amely olyan nagy vihart kavart, hogy Wagner közel húsz évvel később egy nemtelen függeléket tett közzé.
A prózai művek között szerepel még a "Tannhauser előadásáról", amelyet politikai száműzetése idején írt; "A zenekritikáról", amely az élettől el nem szakadt művészet életszerűbb megközelítése mellett szólít fel; és "A jövő zenéje". A kötetet a nagy operák szándékáról és előadásáról szóló, barátoknak írt levelek, Lisztről, Beethovenről, Mozartról, Gluckról, Berliozról és másokról szóló értékelések, valamint a bécsi, párizsi és zürichi operaházak reformjára vonatkozó javaslatok zárják.
A Bison Book kiadása tartalmazza William Ashton Ellis 1894-es, a Londoni Wagner Társaság megbízásából készült fordításának teljes szövegét, a 3. kötetet.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)