Bevezetés a pszichoanalízisbe: Bevezető előadások a pszichoanalízisbe: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítójának előadássorozata, a

Eredeti címe:

Introduction to Psychoanalysis: Introductory lectures on Psycho-Analysis: a set of lectures given by Sigmund Freud, the founder of psychoanalysis, in

Könyv tartalma:

Bevezetés a pszichoanalízisbe (1916-1917) Bevezetés a pszichoanalízisbe vagy Bevezető előadások a pszichoanalízisről (németül: Vorlesungen zur Einf hrung in die Psychoanalyse) Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítójának 1915-1917-ben tartott előadásai (megjelent 1916-1917). A 28 előadás elemi számvetést nyújt a tudattalanról, az álmokról és a neurózisok elméletéről vallott nézeteiről a megírás idején, valamint a haladóbb olvasó számára néhány új szakmai anyagot is kínál. Az előadások a legnépszerűbb és legszélesebb körben lefordított művei lettek. A Bevezetés a pszichoanalízisbe című könyvben felvázolt álláspontok némelyike azonban később megváltozott vagy átdolgozásra került Freud későbbi munkáiban, és 1932-ben egy második, hét előadásból álló, 29-35-ig számozott sorozatot - Új bevezető előadások a pszichoanalízisről - ajánlott fel kiegészítésként (bár ezeket soha nem olvasták fel hangosan, és más, olykor polemikusabb előadásmódot mutattak be. )Háromrészes Bevezető előadásaiban, azáltal, hogy az első részben a freudi elszólások tárgyalásával kezdte, a másodikban áttért az álmokra, és csak a harmadikban foglalkozott a neurózisokkal, Freudnak sikerült úgy bemutatnia elképzeléseit, mint amelyek szilárdan a mindennapi tapasztalat józan világában gyökereznek.

Az előadásformát teljes mértékben kihasználva Freud képes volt élénk polémiát folytatni hallgatóságával, folyamatosan vitába vonva az olvasót/hallgatót, hogy átvegye nézeteiket és foglalkozzon esetleges ellenvetéseikkel. A mű lehetővé teszi, hogy a Freud fogalmait ismerő olvasó újból nyomon követhesse érveinek logikáját, és követhesse következtetéseit, amelyeket az életből és a klinikai gyakorlatból vett példákkal támasztottak alá. Freud azonban elméletének további kidolgozást igénylő elemeit is azonosította, valamint új anyagot is bevitt, például a szimbolizmusról és az ősi fantáziákról, ez utóbbival felvéve egy olyan gondolatmenetet, amelyet A farkasember átdolgozásában folytat majd. Az Új bevezető előadásokban az álmokról és a szorongásról/ösztönös életről szóló előadások Freud legújabb gondolkodásmódjáról nyújtottak világos beszámolót, míg a 31. előadásban a szuperego szerepe kapott aktualizálást. Az okkultizmus, a pszichoanalitikus alkalmazások és a pszichoanalízis mint tudomány státusának népszerűbb feldolgozása segítette a kötet teljessé tételét. ÉrtékelésekKarl Abraham a legjobb értelemben vett elemi előadásokat tartotta a pszichoanalízis központi elemeinek közérthető bemutatásáért. G. Stanley Hall az 1920-as amerikai fordításhoz írt előszavában így írt: Ez a laikusoknak szóló huszonnyolc előadás elemi és szinte társalgási jellegű.

Freud szinte megdöbbentő őszinteséggel ismerteti a pszichoanalízis nehézségeit és korlátait, és úgy írja le annak főbb módszereit és eredményeit, ahogyan csak egy új gondolkodási iskola mestere és elindítója teheti. Ezek az értekezések egyszerre egyszerűek és szinte bizalmasak, és harminc év odaadó és fáradságos kutatásának eredményeit követik nyomon és összegzik. Miközben egyáltalán nem ellentmondásosak, mellékesen világosabb fényben látjuk a mester és néhány kiváló tanítványa közötti különbségeket. Maga Freud jellemzően önironikusan nyilatkozott az elkészült műről, bizalmasan "durva, a tömegnek szánt munkának" nevezve azt.