Egy illúzió jövője

Olvasói vélemények

Sigmund Freud „Egy illúzió jövője” című könyve pszichológiai szempontból vizsgálja a vallást, és azt állítja, hogy az emberi szükségletekben gyökerező illúzió, amelyet a civilizáció előbb-utóbb kinő. Megvizsgálja a vallás szerepét a társadalomban, és azt sugallja, hogy egykor vigaszt nyújtott, de mára a tudományos ismeretek tükrében szükségtelenné vált. Míg sok olvasó izgalmasnak és jól megfogalmazottnak találja az érveket, a kritikák a tudományos szigor hiányát és az összetett témák túlzott leegyszerűsítését emelik ki.

Az írás világos és közérthető, így könnyen olvasható. Freud érvelését sokan értékelik, mivel tisztelettel és átgondoltan foglalkozik a témával, és olyan nézőpontot nyújt, amely arra készteti az olvasót, hogy mélyen elgondolkodjon a meggyőződésén. A történelmi kontextust és a vallás civilizációban betöltött szerepének elemzését fontos hozzájárulásnak tartják.

Több kritika rámutat Freud érveinek tudományos alátámasztásának hiányára, azt sugallva, hogy azok inkább filozófiai elmélkedéseken, mint empirikus adatokon alapulnak. A kritikusok azt is leírják, hogy a könyv túlságosan leegyszerűsíti a hit összetettségét és az emberi tapasztalatok sokszínűségét, egyesek szerint Freud megközelítése túlságosan redukcionista és árnyalatlan.

(107 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Future of an Illusion

Könyv tartalma:

Az 1928-as kiadás újranyomása. "Az illúzió jövője" című könyvet Sigmund Freud 1927-ben írta.

A vallás eredetéről, fejlődéséről, pszichoanalíziséről és jövőjéről szóló értelmezését írja le. Freud a vallást illúzióként írja le, olyan vágyak egyikeként, amelyek "az emberiség legrégebbi, legerősebb és legsürgetőbb vágyainak beteljesülései".

Ez a cím a 20. század egyik mérföldkőnek számító műve marad.