Értékelés:
Knut Hamsun „Éhség” című könyvét az emberi állapot mélyreható feltárása miatt dicsérik, különös tekintettel a szegénység, az elszigeteltség és az egzisztencializmus témáira. Elismerik hatásos elbeszélése és összetett főhőse miatt, bár kritikát is kap a fordítás minősége és az elbeszélés egyes, nem szerethetőnek tűnő részei miatt.
Előnyök:Nagyon ajánlott elbeszélés és fordítás, az éhezés különböző formáinak lenyűgöző feltárása, a szegénység és az elszigeteltség küzdelmeinek hatásos ábrázolása, erőteljes témák, amelyek továbbra is aktuálisak, és gyönyörű írás.
Hátrányok:Néhány fordítást kritika ér, mert nem megfelelő vagy esetlen, a főszereplő karaktere időnként unszimpatikus lehet, a könyv egyes részei unalmasak vagy lassúak lehetnek, és nem minden olvasó értékeli a befejezést.
(52 olvasói vélemény alapján)
A 20. század egyik legjelentősebb és legvitatottabb írója, Knut Hamsun irodalomtörténelmet írt azzal, hogy 1890-ben megjelentette ezt az erőteljes, önéletrajzi ihletésű regényt, amely egy fiatal író mélyszegénységéről, éhségéről és kétségbeeséséről szól, aki az önmegismerésért és végső művészi kifejeződéséért küzd.
A könyv ragyogóan vizsgálja az elidegenedés és a megszállottság pszichodinamikáját, felejthetetlen portrét festve egy olyan emberről, akit az önpusztítás szélére sodornak a rajta kívül álló erők. Hamsun számos jelentős 20.
századi íróra volt hatással, akik őt követték, köztük Kafkára, Joyce-ra és Henry Millerre. A nagy hatású, mérföldkőnek számító regény a világirodalmi kurzusokon kötelező olvasmány, és az „emberi lélek feltáratlan zugait” (George Egerton) feltáró könyvek szerelmesei körében is széles közönségre talál.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)