Kontingencia, hegemónia, egyetemesség: Kortárs párbeszédek a baloldalon

Olvasói vélemények

A könyv három befolyásos filozófus - Butler, Laclau és Zizek - strukturált vitáját mutatja be, a posztstrukturalizmuson belüli elméleteikre és meglátásaikra összpontosítva. Míg a témában jártasak számára mély betekintést nyújt, a kritikai elméletben alapos háttérrel nem rendelkező olvasók számára kihívást jelenthet. A vitákból kiderül, hogy az elméletalkotók között egyaránt vannak közös erősségek és jelentős nézeteltérések.

⬤ Kiváló betekintést nyújt a Butler, Laclau és Zizek elméletei közötti hasonlóságok és különbségekbe.
⬤ A vitaformátum segíti a megértést az érvek és a cáfolatok világos bemutatásával.
⬤ Értékes azok számára, akik a posztstrukturalista elmélettel foglalkoznak, különösen az olyan kulcsfogalmakkal kapcsolatban, mint a hegemónia és az episztemológia.
⬤ Kiemeli a fontos retorikai és ontológiai vitákat.
⬤ Kiemelkedő gondolkodók bölcsességeit kínálja elfogadható áron.

⬤ Az összetett filozófiai fogalmak és a tárgyalt teoretikusok műveinek szilárd előzetes megértését igényli.
⬤ Egyesek számára az írásmód és az összetettség nehezen áttekinthető.
⬤ Egyes szerzők filozófiai sznobizmusa és szándékos tompasága zavaró lehet.
⬤ Az együttműködés konszenzushiánya és a viták megoldatlansága frusztrálhatja a világosabb következtetéseket kereső olvasót.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Contingency, Hegemony, Universality: Contemporary Dialogues on the Left

Könyv tartalma:

Mi Gramsci hegemónia-fogalmának kortárs öröksége? Hogyan lehet az egyetemességet újrafogalmazni most, hogy hamis változatait ilyen alaposan bírálták? Ebben az úttörő projektben Judith Butler, Ernesto Laclau és Slavoj Ž iž ek párbeszédet folytatnak a kortárs filozófia és politika központi kérdéseiről.

Különálló, egymásra reagáló írásokba rendezett esszéik a kortárs kritikai elmélet hegeli örökségéről, a multikulturalizmus elméleti dilemmáiról, az univerzalizmus kontra partikularizmus vitáról, a baloldal stratégiáiról a globalizált gazdaságban, valamint a posztstrukturalizmus és a lacani pszichoanalízis relatív érdemeiről a kritikai társadalomelmélet számára. Miközben az a szigor és intelligencia, amellyel ezek az írók munkájukat megközelítik, félelmetes, a Contingency, Hegemony, Universality ezen felül még abból is profitál, hogy egyértelműen érzékelik az energiát és az örömöt a feltáró és gyakran kiszámíthatatlan eszmecserében.