Miért a szépség az igazság: A szimmetria története

Olvasói vélemények

Ian Stewart „Why Beauty Is Truth: A History of Symmetry” című könyve a matematikában és fizikában alkalmazott szimmetria történeti áttekintését nyújtja, matematikusok és fizikusok életrajzi történeteivel átszőve. Bár az írás lebilincselő és közérthető, az olvasók megjegyezték, hogy a könyvből néha hiányzik a csoportelmélet mélyreható tárgyalása, és nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik szigorú matematikai tartalmakat keresnek. Összességében a könyv a történelem és a személyes történetek keverékét kínálja, de hajlamos a matematikai részletekkel szemben az elbeszélést előtérbe helyezni.

⬤ Magával ragadó írásmód és jól magyarázott fogalmak.
⬤ Gazdag történelmi kontextus és életrajzi anekdoták.
⬤ Jó bevezetés a szimmetria fogalmába.
⬤ Az alapvető matematikai háttérrel rendelkező olvasók számára is hozzáférhető.
⬤ Inspiráló és élvezetes olvasmány.

⬤ A csoportelmélet és a matematikai magyarázatok nem elég mélyek.
⬤ Inkább tűnik a pop-tudomány és a történelem keverékének, mint matematikai tankönyvnek.
⬤ Egyes életrajzi részek kevésbé relevánsnak tűnnek.
⬤ A cím félrevezetheti az olvasót, aki a „szépség az igazság” mélyebb filozófiai feltárását várja.

(45 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Why Beauty Is Truth: A History of Symmetry

Könyv tartalma:

A relativitáselmélet, a kvantummechanika, a húrelmélet és a modern kozmológia nagy részének középpontjában egy fogalom áll: a szimmetria. A Miért a szépség az igazság című könyvében Ian Stewart, a világhírű matematikus elmeséli e figyelemre méltó tudományterület kialakulásának történetét.

Stewart olyan személyiségeket mutat be nekünk, mint a reneszánsz olasz zseni, szélhámos, tudós és szerencsejátékos Girolamo Cardano, aki ellopta a kockaegyenletek megoldásának modern módszerét, és azt az algebra első fontos könyvében publikálta, valamint a fiatal forradalmár Evariste Galois, aki az egész matematikát átformálta, és megalapította a csoportelméletet, csakhogy munkája publikálása előtt egy értelmetlen párbajban meghalt egy nő miatt. Stewart a valós matematika különös numerológiáját is feltárja, amelyben az egyes számok a szimmetriával kapcsolatos egyedi és kiszámíthatatlan tulajdonságokkal rendelkeznek.

Megmutatja, hogyan fedezte fel Wilhelm Killing a 14, 52, 78, 133 és 248 dimenziójú "Lie-csoportokat" - olyan csoportokat, amelyeknek már a puszta léte is mélyreható rejtély. Végül Stewart leírja a szuperhúrokon túli világot: az "oktonionikus" szimmetriákat, amelyek megmagyarázhatják az univerzum létét.