A vallás diadala

Olvasói vélemények

Jacques Lacan „A vallás diadala” című könyve két előadásból és egy kérdezz-felelemből áll, amelyek a pszichoanalízis és a vallás, különösen a katolicizmus kapcsolatára összpontosítanak. Bár bepillantást enged Lacan gondolataiba, a központi témák tekintetében gyakran nem elég világos és mély. Az olvasók megjegyezték, hogy Lacan összetett kifejezései és a könyv történelmi kontextusának megértése kihívást jelent.

⬤ Egyedülálló betekintést nyújt Lacan pszichoanalízissel és vallással kapcsolatos nézőpontjába.
⬤ A kérdés-felelet rész magával ragadó, és kiemeli Lacan személyiségét.
⬤ Jó bevezető szöveg azoknak, akik nem ismerik a lacani gondolkodást.
⬤ A könyv jól prezentált és fizikailag is tetszetős.
⬤ Tartalmaz néhány érdekes érvet a vallás szerepéről az élet értelmének megadásában.

⬤ A próza gyakran áthatolhatatlan és nehezen érthető az alkalmi olvasók számára.
⬤ Hiányzik belőle a koherens szerkezet, ami megnehezíti Lacan fő érveinek követését.
⬤ A vallásról szóló viták felszínesek, és nem nyújtanak mélyebb betekintést.
⬤ Néhány olvasó csalódást okozott a tartalom a Lacan eszméivel kapcsolatos elvárásaihoz képest.
⬤ A fordítás tovább nehezítheti a megértést.

(18 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Triumph of Religion

Könyv tartalma:

"Papok terméke vagyok" - mondta egyszer Lacan önmagáról. A marista testvérek (vagy Mária kistestvérei) által nevelt, jámbor gyermek volt, és jelentős, személyes ismereteket szerzett a keresztény spiritualitás kínjairól és ravaszságairól. Csodálatosan tudott beszélni a katolikusokhoz, és meg tudta őket győzni a pszichoanalízisről. A jezsuiták özönlöttek az iskolájába.

Freud, a felvilágosodás régi vágású optimistája, úgy vélte, hogy a vallás csupán illúzió, amelyet a tudományos szellem fejlődése a jövőben eloszlat. Lacan a legkevésbé sem osztotta ezt a hitet: éppen ellenkezőleg, úgy gondolta, hogy az igazi vallás, a római katolicizmus végül mindenkit befogad, és vödörnyi értelmet önt az egyre nyomatékosabb és elviselhetetlenebb valóság fölé, amelyet korunkban a tudománynak köszönhetünk.

- Jacques-Alain Miller.