Teltek a napok, és Angelo bosszúja még mindig lángolt.
Scrope sohasem találkozott a sorsával a római római sötét utcák egyikének rövid kanyarjában, ahová minden este pontosan tizenegy órakor érkezett. Azon tűnődtem, vajon merengő barátunk vajon elköltötte-e már a lustán elégedettségre formált természet baljós erejét.
Reméltem, de tévedtem. Egy délután sétálni mentünk, ----a hölgyek, Scrope és én, ----a bájos Villa Borghese-ben, és hogy elmeneküljünk a divatos világ zörgésétől és zavarától, elkalandoztunk egy forgalmatlan zugba, ahol a régi, málladozó fal, a karcsú fekete ciprusok és a kopár fű a pompás római ég alatt a legharmonikusabb képet alkották.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)