Pygmalion

Olvasói vélemények

A kritikusok általában nagyra értékelik George Bernard Shaw „Pygmalion”-ját a társadalmi témák és a jellemfejlődés feltárása miatt, bár sokan jelentős különbségeket észlelnek a „My Fair Lady” musicaladaptációjához képest. A darabot dicsérik a párbeszédekért, a humorért, valamint az osztály és az identitás meglátásaiért, míg egyes kritikák a darab elavultságát és a karakterek hiányát emelik ki. Több kiadást is megemlítenek, amelyek minőségéről, különösen a kihagyások és a formázási problémák tekintetében, vegyes vélemények születtek.

A társadalmi osztály és az identitás éleslátó feltárása.

Okos párbeszédek és humoros pillanatok.

(413 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

„Shaw nem engedi az önelégültséget; gyűlöli a másodkézből származó véleményeket; támadja a divatot; folyamatosan kihívások elé állít és elbizonytalanít, megkérdőjelez és provokál minket, még akkor is, amikor megnevettet. És még mindig ezt teszi. A kortárs élet egyetlen közhelye vagy közhelye sincs biztonságban tőle.” -Michael Holroyd.

George Bernard Shaw összes darabja közül a Pygmalion a legmaradandóbb. A görög klasszikus mítoszon alapuló mű egyszerre rendkívül szellemes és lélektanilag átható. Az öt felvonásból álló darab társadalmi és etikai kérdéseket, valamint az emberi kapcsolatokban rejlő hibákat vizsgálja.

Henry Higgins, egy londoni fonetika tanár fogadást köt egy kollégájával, hogy át tudja alakítani egy elszegényedett virágáruslány kakasos akcentusú dikcióját és modorát, és a felsőbb társaság tagjának adja ki. A lány, Eliza Doolittle, abban a reményben vállalja a kísérletet, hogy az ebből következő átalakulás segít neki abban, hogy egy rendes virágüzletben kapjon munkát. Átváltozásának azonban nagy ára van. Shaw kivételesen éles dialógusai és jellegzetes szellemessége páratlanul éles ebben a klasszikus és időtlen drámai műben.

Szemet gyönyörködtető új borítóval és professzionálisan gépelt kézirattal a Pygmalion ezen kiadása egyszerre modern és olvasmányos.