Pygmalion (Wisehouse Classics Edition)

Olvasói vélemények

A „Pygmalion” kritikáiban a Shaw által a karakterek kidolgozásában és a társadalmi kommentárban mutatott képességek elismerése mellett a „My Fair Lady” musicaladaptációtól való eltérések is megjelennek. Az olvasók élvezetesnek és relevánsnak találják a darabot, bár néhányan kritizálják, hogy a karakterek nem szerethetők, a párbeszédek pedig szétszórtak. A kiadás minőségének ingadozását és a formázási problémákat is megemlítik.

⬤ Történelmi kontextust és betekintést nyújt a szereplők fejlődésébe.
⬤ Sok olvasó értékeli a humort és a társadalmi kommentárokat.
⬤ A befejezést a musicalhez képest reálisabbnak tartják.
⬤ Rövid, gyors olvasmány, amely könnyen emészthető.
⬤ A modern társadalom szempontjából releváns témák.

⬤ Néhány karaktert, különösen Elizát, ellenszenvesnek vagy idegesítőnek tartanak.
⬤ A párbeszédek szétszórtnak és mélység nélkülinek tűnnek.
⬤ A kiadás minősége változó, egyes kiadásokban állítólag hiányoznak jelenetek vagy hibák.
⬤ Az olvasók kevésbé találhatják magával ragadónak, mint a musicaladaptációkat.

(413 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A PYGMALION George Bernard Shaw színdarabja, amely egy görög mitológiai karakterről kapta a nevét. Először 1913-ban mutatták be színpadon a közönségnek.

Henry Higgins, a fonetika professzora fogadást köt arra, hogy képes lesz egy rongyos Cockney virágáruslányt, Eliza Doolittle-t úgy kiképezni, hogy egy nagykövet kerti partiján hercegnőnek adja ki magát, ha megtanítja az úriemberek látszatát felvenni, aminek legfontosabb eleme szerinte a kifogástalan beszéd. A darab éles gúnyrajz a kor merev brit osztályrendszeréről és a nők függetlenségének kommentárja. Az ókori görög mitológiában Pygmalion beleszeretett az egyik szoborba, amely aztán életre kelt.

A mítosz általános eszméje népszerű témája volt a viktoriánus korszak angol drámaíróinak, köztük Shaw egyik hatásának, W. S.

Gilbertnek, aki Pygmalion és Galatea címmel sikeres darabot írt a történet alapján, amelyet először 1871-ben mutattak be. Shaw ismerhette a Galatea, avagy Pygmalion fordítva című burleszkváltozatot is.

Shaw darabját számos alkalommal feldolgozták, leginkább a My Fair Lady című musical és az azonos című film formájában. (bővebben o: www.wisehouse-classics.com)