Túl sok információ: Megérteni, amit nem akarsz tudni

Olvasói vélemények

Cass Sunstein „Túl sok információ” című könyve a modern világunkban az információ összetettségét vizsgálja, hangsúlyozva a túl sok és a túl kevés információ közötti egyensúlyt. Szó esik többek között az információval kapcsolatos személyes preferenciákról, a túlzott információ jólétre gyakorolt hatásáról, valamint a kormányzat és a piaci erők szerepéről az információhoz való hozzáférés szabályozásában.

A szerző éleslátó nézőpontokat nyújt az információ természetéről, a szükséges tudás egyensúlyáról, és elgondolkodtató, valós példákkal szolgál. Az írás világos és elegáns, így az összetett gondolatok is érthetővé válnak. Sok olvasó értékeli az információval kapcsolatos személyes preferenciák és a szabályozási gyakorlatok hatásainak kifejtését.

Néhány olvasó úgy vélte, hogy a könyvnek hasznára válhatna a piac és a kormányzat szerepének mélyebb feltárása, és felvetette, hogy a szerző bennfentesként elfogult lehet. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a tudás hatalomként való felfogása árnyaltabb, mint ahogyan azt bemutatták, és néhányan úgy érezték, hogy a könyv bizonyos területeken nem volt teljes körű.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Too Much Information: Understanding What You Don't Want to Know

Könyv tartalma:

A 2018-as Holberg-díjjal kitüntetett bestseller szerző, Cass R. Sunstein azt vizsgálja, hogy a több információ hogyan tehet minket boldoggá vagy boldogtalanná, és miért kerüljük néha, de néha miért keressük.

Mennyi információ a túl sok? Szükségünk van-e arra, hogy tudjuk, hány kalória van abban a hatalmas kád popcornban, amit a moziba menet vettünk? Tudni akarjuk, hogy genetikailag hajlamosak vagyunk-e egy bizonyos betegségre? Tudunk-e bármi hasznosat kezdeni a jövő heti párizsi időjárás-előrejelzéssel, ha nem Párizsban vagyunk?

A Túl sok információ című könyvében Cass Sunstein az információk életünkre gyakorolt hatását vizsgálja. A politikai döntéshozók a „tudáshoz való jogot” hangsúlyozzák, Sunstein azonban más szemszögből szemléli a dolgot, és azt állítja, hogy a hangsúlyt az emberi jólétre kellene helyezni, és arra, hogy az információ milyen mértékben járul hozzá ehhez. A kormánynak nem az általános „tudni akarás” miatt kellene előírnia a vállalatok, munkáltatók, kórházak és mások számára az információk nyilvánosságra hozatalát, hanem akkor, ha a kérdéses információ jelentősen javítaná az emberek életét.