Újjáépítés a filozófiában

Olvasói vélemények

John Dewey „Újjáépítés a filozófiában” című műve a hagyományos filozófia kritikai vizsgálatát nyújtja, és a valós élet problémáira és a tudományos módszerre összpontosító pragmatikus megközelítés mellett érvel. A könyv közérthető bevezetésként szolgál Dewey gondolataihoz és a pragmatizmus filozófiájához, hangsúlyozva a filozófia relevanciáját a kortárs kérdések kezelésében. Bár a könyvet nagyra értékelték meglátásai és világossága miatt, néhány olvasó problémákat tapasztalt a szöveggel kapcsolatban, például hiányzó oldalakat.

⬤ Átfogó bevezetés John Dewey-ba és a pragmatizmusba.
⬤ Világosan megírt és közérthető, így kezdők számára is alkalmas.
⬤ Friss nézőpontot kínál a hagyományos filozófiai problémákhoz, mivel a valós problémákra összpontosít.
⬤ Különböző témákkal foglalkozik, bemutatva a filozófia és a gondolkodás más területeinek összekapcsolódását.
⬤ A filozófia és a szellemtörténet egyik fő műveként tartják számon.

⬤ Egyes kiadásokból a jelentések szerint egész oldalak vagy bekezdések hiányoznak, ami elégedetlenséghez vezet.
⬤ Dewey filozófiáját mélysége és a bemutatott, egymásba fonódó gondolatok miatt kihívást jelenthet teljes egészében megragadni.
⬤ Néhány olvasó egyenetlennek találta a könyv bemutatását.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reconstruction in Philosophy

Könyv tartalma:

John Dewey (1859. október 20. - 1952. június 1.) amerikai filozófus, pszichológus és oktatási reformer, akinek eszméi nagy hatással voltak az oktatásra és a társadalmi reformokra. A huszadik század első felének egyik legkiemelkedőbb amerikai tudósaként tartják számon.

Dewey műveinek vezérfonala a demokráciába vetett mélységes hite volt, legyen szó politikáról, oktatásról, kommunikációról vagy újságírásról. Ahogy maga Dewey 1888-ban, még a Michigani Egyetemen nyilatkozta: "A demokrácia és az emberiség egyetlen, végső, etikai eszménye az én szememben szinonimák". A demokrácia mellett való kiállásáról ismert Dewey két alapvető elemet - az iskolát és a civil társadalmat - tartotta olyan fő témának, amely figyelmet és újjáépítést igényel a kísérleti intelligencia és a pluralitás ösztönzése érdekében. Dewey azt állította, hogy a teljes demokráciát nemcsak a választójog kiterjesztésével kell elérni, hanem a teljes mértékben kialakult közvélemény biztosításával is, amelyet a polgárok, a szakértők és a politikusok közötti kommunikációval érnek el, és az utóbbiak felelősek az általuk elfogadott politikákért.

Dewey a pragmatizmus filozófiájához kapcsolódó egyik legfontosabb személyiség volt, és a funkcionális pszichológia egyik atyjának tartják. Az 1896-ban megjelent "A reflexív fogalom a pszichológiában" című tanulmányát a (chicagói) funkcionalista iskola első jelentős művének tekintik. Egy 2002-ben megjelent Review of General Psychology felmérés szerint Dewey a 20. század 93. legtöbbet idézett pszichológusa.

Dewey a 20. század jelentős oktatási reformere is volt. Közismert közéleti értelmiségiként a progresszív oktatás és a liberalizmus egyik fő hangadója volt. A Chicagói Egyetem professzoraként megalapította a Chicagói Egyetem laboratóriumi iskoláit, ahol alkalmazhatta és kipróbálhatta a pedagógiai módszerrel kapcsolatos progresszív elképzeléseit. Bár Dewey leginkább az oktatásról szóló publikációiról ismert, számos más témáról is írt, többek között ismeretelméletről, metafizikáról, esztétikáról, művészetről, logikáról, társadalomelméletről és etikáról. (wikipedia.org)