Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Inventing the Classics: Modernity, National Identity, and Japanese Literature
Ma a japán irodalmi klasszikusok kifejezés olyan szövegeket takar, mint a Man'yoshu, a Kojiki, a Genji meséje, a Heike meséje, a Noh-dráma, valamint Saikaku, Chikamatsu és Basho művei, amelyeket a japán hagyomány és kultúra forrásainak és megtestesítőinek tartanak. E szövegek többsége azonban csak a XIX. század végén vált klasszikussá, egy olyan folyamat során, amely szorosan összefügg Japán modern nemzetállammá válásával és az irodalom és a műveltség fogalmának a nyugati befolyás alatt bekövetkezett radikális átalakulásával. Ahogy Európában és másutt, a nemzeti irodalom és nyelv megteremtése egy állítólagos ősi vonallal kritikus fontosságú volt a különálló nemzetállam megteremtéséhez.
Ez a könyv a nemzeti identitás kérdésével foglalkozik, valamint azzal, hogy az irodalom és a műfajok modern európai diszciplináris felfogása milyen módon játszott fontos szerepet a modern kanonizációs folyamatban. Ezek a klasszikusok nem rendelkeztek eredendő, változatlan értékkel, hanem értéküket különböző intézmények és egyének állították elő és reprodukálták a társadalmi-gazdasági hatalommal összefüggésben. Hogyan emelték és használták tehát ezeket a szövegeket? Milyen értékeket tulajdonítottak nekik? Hogyan kapcsolódott ez a folyamat a nagyobb társadalmi, politikai és vallási konfigurációkhoz?
Ez a könyv, amely mélyrehatóan vizsgálja az egyes nagy klasszikusokat, ezeket a kérdéseket széles történelmi kontextusban vizsgálja, a középkortól, amikor több kánon versengett egymással, a kora újkoron és a modern koron át. Az esszék mindvégig az iskolák, a kommentátorok és a társadalmi-vallási intézmények szerepére, valamint a nemek kérdésére összpontosítanak. Az eredmény egy új nézőpont a japán kánon átalakulásáról és annak a nemzeti és kulturális identitás kérdésével való szoros kapcsolatáról.
