A tudományos vezetés alapelvei

Olvasói vélemények

Frederick Taylor „A tudományos vezetés alapelvei” című művéről számos kritika született, amelyek hangsúlyozzák a mű történelmi jelentőségét a vezetéselméletben, ugyanakkor kiemelik mind az éleslátó koncepciókat, mind az elavult nézőpontokat. Sok olvasó értékeli a hatékonysággal, a munkafolyamatokkal és a vezetésnek a munkavállalók képzésében betöltött szerepével kapcsolatos alapvető gondolatait, míg mások a munkásokról alkotott lekezelő nézeteit és az elavult módszereket kritizálják.

A könyvet dicsérik a hatékonysággal, a munkafolyamatok irányításával és a vezetés és a frontvonalban dolgozók integrációjával kapcsolatos éleslátó alapelvei miatt. Az olvasók kora ellenére relevánsnak találták a modern menedzsment megértéséhez, és elismerték a lean manufacturingre és a kortárs menedzsmentelméletekre gyakorolt hatását. Az írást világosnak és közérthetőnek írják le.

A kritikusok rámutatnak a könyv elavult nézeteire a munkásokról, lealacsonyító kifejezésekkel jellemezve őket, ami tükrözi a korabeli kontextust. Egyesek száraznak, fárasztónak vagy túlságosan leegyszerűsítőnek találták a tartalmat, és számos szempontot elavultnak tartottak. Emellett olyan gyakorlati problémák, mint a rossz formázás és a nyomdai minőség egyes kiadásokban, elégedetlenséghez vezettek egyes olvasók körében.

(76 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Principles of Scientific Management

Könyv tartalma:

Első pillantásra kézenfekvő lépésnek tűnik az ipari termelékenység javítása érdekében: egyszerűen meg kellene figyelni a dolgozókat munka közben, hogy megtudjuk, hogyan végzik valójában a munkájukat. Ez a nagy hatású könyv azonban, amely kötelező olvasmány mindazok számára, akik meg akarják érteni a modern menedzsment gyakorlatát, rácáfol az ilyen tévhitekre.

Cáfolja, hogy az ipari folyamatok hatékonyabbá tétele növeli a munkanélküliséget, és hogy a rövidebb munkanapok csökkentik a termelékenységet. És megteremti az alapjait annak, hogy a menedzsment tudományágat módszertani pontossággal lehessen tanulmányozni, tanítani és alkalmazni.

FREDERICK WINSLOW TAYLOR (1856-1915) amerikai mérnök új utat nyitott ezzel az 1919-es esszével, amelyben a tudományos megfigyelés szigorát alkalmazta olyan munkákra, mint a lapátoló és a kőműves, hogy racionalizálja a munkájukat... és a logika és a gyakorlatiasság érzetét vesse bele e munka irányításába.