Értékelés:
Frederick Winslow Taylor „Üzletvezetés” című könyve korai és átfogó áttekintést nyújt a vezetési elméletekről, különös tekintettel a tudományos vezetési elvekre. Bár a könyv a szakterület klasszikusának számít, az olvasók vegyes véleménnyel vannak olvashatóságáról és mai aktualitásáról.
Előnyök:A könyv erősen ajánlott az ipari szervezés iránt érdeklődőknek, és értékes történelmi betekintést nyújt a menedzsmentelméletekbe. Olyan kulcsfontosságú témákkal foglalkozik, mint a magas fizetés és hatékonyság, a munkamegosztás és az időtanulmányok, és jelentős hozzájárulás a menedzsment területéhez.
Hátrányok:Sok olvasó nehezen olvashatónak találja a könyvet a sűrű szöveg és a világos szerkezet hiánya miatt, mivel nincsenek főbb szakaszok vagy címszavak. A nyelvezet régimódinak tűnik, és egyes elvek nem feltétlenül alkalmazhatók modern kontextusban. Emellett egyes újranyomtatott változatok minőségével kapcsolatban is vannak aggályok, ami azt sugallja, hogy az olvasóknak eredeti vagy minőségi kiadásokat kellene keresniük.
(6 olvasói vélemény alapján)
Shop Management
Frederick Winslow Taylor (1856. március 20.
- 1915. március 21.) amerikai gépészmérnök volt. Széles körben ismert volt az ipari hatékonyság javítására kidolgozott módszereiről.
Ő volt az egyik első vezetési tanácsadó.
Taylor 1911-ben A tudományos vezetés elvei című könyvében foglalta össze hatékonysági technikáit, amelyet 2001-ben az Academy of Management tagjai a huszadik század legbefolyásosabb menedzsmentkönyvének választottak. Úttörő munkája a mérnöki alapelveknek a gyárban végzett munkára való alkalmazása terén nagy szerepet játszott a mérnöki tudományok azon ágának megteremtésében és fejlesztésében, amelyet ma ipari mérnökként ismerünk.
Taylor a tudományos vezetés terén szerzett nevet magának, és munkásságára a legbüszkébb is volt, azonban vagyonát az acélfeldolgozási folyamatok fejlesztésének szabadalmaztatásával szerezte. Ennek eredményeképpen a tudományos menedzsmentet néha taylorizmusnak nevezik. ...
Taylor úgy gondolta, hogy a munka elemzésével megtalálják az "egyetlen legjobb módszert". Leginkább a stopperórával végzett idővizsgálat kifejlesztéséért emlékeznek rá, amely Frank Gilbreth mozgásvizsgálati módszereivel kombinálva később az idő- és mozgásvizsgálat területévé vált. Egy munkát alkotóelemeire bontott, és mindegyiket percszázad pontossággal mérte.
Egyik leghíresebb tanulmánya lapátokkal foglalkozott. Megfigyelte, hogy a munkások minden anyaghoz ugyanazt az ásót használják.
Megállapította, hogy a leghatékonyabb terhelés 211/2 font, és olyan lapátokat talált vagy tervezett, amelyek minden egyes anyaghoz ezt a mennyiséget képesek felkaparni. Elképzeléseit általában nem sikerült érvényre juttatnia, és a Bethlehem Iron Company/Bethlehem Steel Company-tól elbocsátották. Mindazonáltal Taylornak sikerült meggyőznie azokat a munkásokat, akik lapátokat használtak, és akiknek a javadalmazása ahhoz volt kötve, hogy mennyit termeltek, hogy fogadják el a lapátolás optimális módjára vonatkozó tanácsait azáltal, hogy a mozdulatokat alkotóelemeikre bontotta, és jobb módszereket ajánlott e mozdulatok elvégzésére.
Az ipar nagyrészt tanítványai (leginkább Henry Gantt) erőfeszítései révén jutott el az elképzelései megvalósításához.
Ráadásul a Bethlehem vállalattól való elválása után írt könyve, a Shop Management (Műhelymenedzsment) jól fogyott. (wikipedia.org)
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)