Üzletvezetés

Olvasói vélemények

Fredrick Winslow Taylor „Üzletvezetés” című könyve áttekintést nyújt az ipari szervezetről és a korai vezetési elméletekről, különös tekintettel Taylor tudományos vezetési rendszereire. Bár értékes meglátásokat nyújt, az olvasók nehézségekről számoltak be a könyv olvashatóságával és bemutatásával kapcsolatban.

⬤ Jó áttekintés az ipari menedzsmentről az érdekeltek által.
⬤ A korai tudományos vezetési elvek alapos magyarázata.
⬤ Kiemeli a hatékonyság és a munkavállalók kompenzálásának céljait.
⬤ Ingyenesen elérhető a Kindle-en, ami potenciálisan növeli a hozzáférhetőséget.

⬤ Nehezen olvasható a főbb szakaszok vagy címsorok hiánya miatt.
⬤ Rosszul szkennelt vagy előállított változatok állnak rendelkezésre, amelyek hibákat tartalmazhatnak.
⬤ Bizonyos kiadásokban a kis írásformátum zavaró lehet az olvasás szempontjából.
⬤ Egyesek elavultnak találhatják a tartalmat, ami befolyásolhatja annak aktualitását.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Shop Management

Könyv tartalma:

Frederick Winslow Taylor (1856. március 20.

- 1915. március 21.) amerikai gépészmérnök volt. Széles körben ismert volt az ipari hatékonyság javítására kidolgozott módszereiről.

Ő volt az egyik első vezetési tanácsadó.

Taylor 1911-ben A tudományos vezetés elvei című könyvében foglalta össze hatékonysági technikáit, amelyet 2001-ben az Academy of Management tagjai a huszadik század legbefolyásosabb menedzsmentkönyvének választottak. Úttörő munkája a mérnöki alapelveknek a gyárban végzett munkára való alkalmazása terén nagy szerepet játszott a mérnöki tudományok azon ágának megteremtésében és fejlesztésében, amelyet ma ipari mérnökként ismerünk.

Taylor a tudományos vezetés terén szerzett nevet magának, és munkásságára a legbüszkébb is volt, azonban vagyonát az acélfeldolgozási folyamatok fejlesztésének szabadalmaztatásával szerezte. Ennek eredményeként a tudományos menedzsmentet néha taylorizmusnak nevezik. ...

Taylor úgy gondolta, hogy a munka elemzésével megtalálják az "egyetlen legjobb módszert". Leginkább a stopperórával végzett idővizsgálat kifejlesztéséért emlékeznek rá, amely Frank Gilbreth mozgásvizsgálati módszereivel kombinálva később az idő- és mozgásvizsgálat területévé vált. Egy munkát alkotóelemeire bontott, és mindegyiket percszázad pontossággal mérte.

Egyik leghíresebb tanulmánya lapátokkal foglalkozott. Megfigyelte, hogy a munkások minden anyaghoz ugyanazt az ásót használják.

Megállapította, hogy a leghatékonyabb terhelés 211/2 font, és olyan lapátokat talált vagy tervezett, amelyek minden egyes anyaghoz ezt a mennyiséget képesek felkaparni. Elképzeléseit általában nem sikerült érvényre juttatnia, és a Bethlehem Iron Company/Bethlehem Steel Company-tól elbocsátották. Mindazonáltal Taylornak sikerült meggyőznie azokat a munkásokat, akik lapátokat használtak, és akiknek a javadalmazása ahhoz volt kötve, hogy mennyit termeltek, hogy fogadják el a lapátolás optimális módjára vonatkozó tanácsait azáltal, hogy a mozdulatokat alkotóelemeikre bontotta, és jobb módszereket ajánlott e mozdulatok elvégzésére.

Az ipar nagyrészt tanítványai (leginkább Henry Gantt) erőfeszítései révén jutott el az elképzelései megvalósításához.

Ráadásul a Bethlehem vállalattól való elválása után írt könyve, a Shop Management (Műhelymenedzsment) jól fogyott. (wikipedia.org)