Értékelés:
A könyv, amely Rabindranath Tagore színdarabja, Chitrangada, egy manipuri hercegnő történetét meséli el, a szerelem, a belső szépség és az elfogadás témáit bemutatva. A művet dicsérik gyönyörű nyelvezete, művészi mélysége és az összetett érzelmi dilemmák ábrázolása miatt, míg egyes olvasók úgy vélik, hogy talán nem ez Tagore legjobb műve.
Előnyök:Rendkívül szép nyelvezet, erős jellemfejlődés, lebilincselő cselekmény, jól artikulált párbeszédek, gyors olvasmány, a szerelem és a természet lényegének megragadása, érzelmi mélység. Sok olvasó szerint remekmű és kötelező olvasmány.
Hátrányok:Néhány olvasó nehezen érthetőnek találta, vagy úgy érzi, hogy nem Tagore legjobb műve. Néhány kritikus megemlítette, hogy gyors olvasmány, mindössze 32 oldal, ami arra utal, hogy egyesek számára hiányozhat belőle a mélység.
(19 olvasói vélemény alapján)
Ez a lírai dráma körülbelül huszonöt évvel ezelőtt íródott. A Mahábhárata következő története alapján készült.
Vándorlása során, egy vezeklési fogadalmát teljesítve, Ardzsuna Manipurba érkezett. Ott meglátta Csitrangadát, az ország királyának, Csitravahánának gyönyörű lányát. Elbűvölve a lány bájaitól, megkérte a király kezét.
Csitravahana megkérdezte tőle, hogy ki ő, és megtudta, hogy Ardzsuna, a pandara, és elmondta neki, hogy Prabhanjana, Manipur egyik őse a királyi sorban már régóta gyermektelen. Hogy örököst szerezzen, súlyos vezekléseket végzett.
Siva isten megelégedve ezekkel a megszorításokkal, megajándékozta őt azzal, hogy neki és utódainak egy-egy gyermeke legyen. Így történt, hogy az ígért gyermek mindig fiú lett.
Ő, Csitravahana volt az első, akinek csak egy lánya, Csitrangada született, hogy továbbörökítse a fajt. Ezért mindig fiaként kezelte őt, és örökösévé tette.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)