Emlékeim

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik Rabindranath Tagore „Visszaemlékezéseim” című művét, amely élénk és éleslátó tükörképe életének, és amely a gyermekkor, a zene és az irodalmi fejlődés témáit ragadja meg. Míg az olvasók értékelik a költői stílust és a tartalom mélységét, a könyv formátumát és a kiadó által történő bemutatását kritikák érik.

A képekben gazdag könyv egy másik korba repíti az olvasót, bemutatva Tagore zsenialitását, bölcsességét és humorát. Az olvasók mélyen gazdagítónak találják, és ajánlott azoknak, akik meg akarják érteni Tagore-t és korát. Tagore írásának egyszerűsége és szépsége inspirációként szolgál a feltörekvő írók számára.

A könyv nagy formátumának és betűméretének köszönhetően nehézkessé válik, és kisgyermekeknek vagy időseknek szánt kiadványokra emlékeztet. Egyes példányokról azt jelentették, hogy kézzel írt jegyzetekkel ellátott, beszkennelt változatok, ami hozzájárul ahhoz, hogy a magas árhoz képest nem képvisel értéket. Ráadásul, bár az angol fordítás megőrzött némi lényeget, nem biztos, hogy teljesen visszaadja a bengáli nyelven kifejezett eredeti érzéseket.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

My Reminiscences

Könyv tartalma:

ELŐSZÓ.

Ezeket az Emlékeinket a Szerző ötvenedik évében írta és adta ki, nem sokkal azelőtt, hogy 1912-ben megromlott egészségi állapota miatt európai és amerikai útra indult. Ezen utazás során írt először angol nyelven publikálásra.

Ezekben az emlékképekben, amelyeket a szerző oly könnyedén, sőt mellékesen mutat be, mégis feltárul belső életének összefüggő története, együtt a változó irodalmi formákkal, amelyekben felnövekvő énje egymás után kifejezésre jutott, egészen addig a pontig, amikor mind lelke, mind költészete elérte az érettséget.

A könnyedség és a fontosság olyan kombinációt alkot, amelynek más nyelvre való lefordítása természetesen jelentős nehézségekbe ütközik. Mindenesetre ez olyan feladat, amelyre a jelen fordító, aki nem eredeti angol nyelvű író, aligha vállalkozott volna, ha más megfontolások nem szólnak mellette. Mivel azonban a fordító ismeri az itt bemutatott személyeket, jeleneteket és eseményeket, nehéz volt ellenállnia a kísértésnek, és olyan felelősséget is vállalt, amelyet nem akart másra bízni, aki nem rendelkezik ezekkel az előnyökkel, és ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamit elhibáz, vagy téves benyomást kelt.

A fordító ráadásul a szerző engedélyével és tanácsára szabadon fordíthatott, amelynek egy részét a szerző befejezte és jóváhagyta, mielőtt Indiából indult volna nemrégiben tett japán és amerikai körútjára.

Ami a fordítás során alkalmazott szabadság jellegét illeti, megemlíthetjük, hogy azokat a felvetéseket, amelyek a külföldi olvasó számára talán nem voltak olyan világosak, mint a bengáli olvasó számára, az eredeti szöveghez képest kissé kidolgozottabb módon hoztuk ki; míg ritka esetekben olyanokat, amelyek a nem indiai olvasó számára teljesen ismeretlen utalásoktól függenek, inkább kihagytuk, minthogy a túlzásba vitt kidolgozással elrontsuk azt az egyszerűséget és természetességet, amely az eredeti nagy jellemzője.

Az eredetiben nincsenek lábjegyzetek. Az itt közölt lábjegyzeteket a fordító adta hozzá, abban a reményben, hogy további segítséget nyújthatnak a külföldi olvasónak.