Feljegyzések a föld alól

Olvasói vélemények

Dosztojevszkij „Földalatti feljegyzések” című művéről írt kritikák kiemelik, hogy az emberi lét és az emberi elme bonyolultságának mélységét mutatja be. Az olvasók szerint az első rész mély betekintést nyújt az emberi természetbe, míg a második rész átélhetőségéről és szerkezetéről megoszlanak a vélemények. A könyvet dicsérik az egzisztencializmus, az emberi elidegenedés és a társadalomkritika feltárása miatt, bár egyesek megjegyzik, hogy nehéz lehet vele foglalkozni, és Dosztojevszkij más műveihez képest nem olyan emlékezetes.

Sok kritikus dicsérte az emberi természet és az egzisztenciális témák éleslátó feltárását, és hivatkozott a modern társadalomra való relevanciájára, különösen a közösségi média összefüggésében. A könyv mély filozófiai elmélkedéseit és összetett karakterábrázolását is erősségként emelték ki. A könyv kiadásait, mint például az Everyman's Library változatát, a minőség és a hasznos kiegészítő anyagok, például az irodalomjegyzék és a jegyzetek miatt értékelték.

Néhány olvasó a könyv egyes részeihez nehezen tudott kapcsolódni, különösen a második részhez, amelyet kevésbé éreztek magával ragadónak vagy átélhetőnek. Néhány kritika megemlítette, hogy az elbeszélés időnként fárasztónak vagy túlságosan bonyolultnak tűnhet. Emellett egy olvasó megjegyezte, hogy a cselekmény aktualitásának hiánya felejthetővé tette a könyvet Dosztojevszkij más műveihez képest.

(422 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Notes from the Underground

Könyv tartalma:

A modern irodalom egyik legmélyebb műve, a „Feljegyzések a föld alól” (először 1864-ben jelent meg) máig kulturális és irodalmi remekmű. Fjodor Dosztojevszkij leginkább pszichológiai regényeiről ismert.

Szereplői és cselekményei mind pszichoszomatikus bajokat és problémákat hordoznak, amelyek segítenek abban, hogy a történetek átélhetőbbé váljanak az olvasó számára. Ezeken az oldalakon Dosztojevszkij rendíthetetlenül vizsgálja az emberi szív sötét, titokzatos mélységeit. Ebben a művében a történet névtelen elbeszélőjét követjük, aki kiábrándulva a társadalom elnyomásából és korrupciójából, amelyben él, kivonul a társadalomból a föld alá.

Ez a „földalatti ember” az európai irodalom egyik első igazi antihőse. Akik ismerik műveit, azonnal felismerik a regény gazdagon összetett filozófiai, politikai és pszichológiai témáit.