Értékelés:
A Boccaccio „Dekameron” című művéről szóló kritikák kiemelik a mű szórakoztató minőségét, amely 100 novella gyűjteménye, amely kora ellenére is aktuális. Az olvasók nagyra értékelik a friss fordítást, amely hozzáférhetővé teszi a szöveget. Egyes történetek az emberi természetbe engednek bepillantást, a változatosság pedig lehetővé teszi a könnyed olvasási szüneteket. Vannak azonban kritikák a könyv fizikai minőségével kapcsolatban egyes kiadásokban, a régi nyelvvel kapcsolatos nehézségek, és néhány történet egysíkúsága miatt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és szórakoztató történetmesélés
⬤ a novellaformátumnak köszönhetően könnyen olvasható
⬤ a friss fordítás hozzáférhetővé teszi
⬤ az emberi természet mélyreható feltárása
⬤ gazdag gyűjtemény, amely különböző ízléseknek felel meg.
⬤ Egyes kiadások fizikai minősége rossz (pl. fénymásolt oldalak)
⬤ a régi nyelvezet kihívást jelenthet
⬤ egyes történetek egydimenziósak
⬤ a kis betűméret egyes olvasók számára nehézséget okozhat.
(56 olvasói vélemény alapján)
The Decameron
"Giovanni Boccaccio műve megtanította a polgárokat arra, hogyan őrizzék meg lelki jólétüket járványok és elszigeteltség idején". - The New Statesman.
1348-ban a pestis pusztító dühvel sújtotta Firenzét - a lakosság háromnegyedét megölte. Hét fiatal nő és három fiatal férfi egy elhagyatott vidéki villába menekült a pestis sújtotta városból. Az esték eltöltése és a korábbi életükre való emlékezés érdekében a társaság minden tagja az esti témának megfelelően mesélt egy-egy történetet. A végére megvan ez a száz csodálatosan eleven történet. Ezek a történetek szerelemről, szenvedélyről, féltékenységről és büszkeségről éppúgy szólnak, mint haszonról és veszteségről; a bordal, a kicsapongás, a bohózat, a trükk és az álnokság állandóan jelen van, de erkölcsi aláfestéssel. Boccaccio miniatúrái ablakot nyitnak a korabeli életre, és egy olyan társadalmat mutatnak be, amely a változás küszöbén áll, ahol a gyors észjárás, az intelligencia és a kifinomultság reneszánsz erényei a jámborság és a hűség szerzetesi és feudális erényei fölé emelkednek.
A Dekameron a korai olasz próza remekműve, és történetei számos későbbi írót inspiráltak: a legismertebbek közül Chaucer és Shakespeare, de Moli re, Tennyson, Keats, Longfellow és Shelley is. Még Luther Mártonnak is volt alkalma Boccaccio egyik történetét feldolgozni.
A szerzőről: Giovanni Boccaccio (1313 - 1375) olasz író és jelentős korai humanista volt. Petrach és Dante mellett az olasz nyelv egyik atyjának tartják. A Dekameron után legismertebb műve a Híres nőkről, az első olyan nyugati gyűjtemény, amely kizárólag nők életrajzát tartalmazza. Boccaccio különösen realista dialógusairól és összetett cselekményeiről híres, szemben középkori kortársainak sablonos megközelítésével.
A fordítóról: John Payne költő és műfordító volt, akit különösen a Dekameron, az Ezeregyéjszaka és a Diwan Háfez fordításai miatt tartanak számon.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)