A két öregember: Leo Tolsztoj novellája

Olvasói vélemények

A könyv pozitív és negatív kritikákat egyaránt kapott. Sok olvasó nagyra értékeli spirituális és mély elbeszélését, és kifejezi, hogy a hit és a mások iránti szolgálat kapcsán hogyan ösztönöz az ember életének és cselekedeteinek átgondolására. Ugyanakkor több kritikus jelentős nyomdai problémákról számolt be, különösen hiányzó vagy üres fejezetekről, ami csalódást okozott az olvasási élményben.

⬤ Mélyen spirituális és elgondolkodtató történet.
⬤ Egyszerű, mégis mélyreható írásmód, amely könnyen olvasható.
⬤ Nagyszerű perspektívákat kínál a szeretetről, a szolgálatról és a hitről.
⬤ Elismert klasszikus, jelentős erkölcsi tanulságokkal.

⬤ Több jelentés szerint hiányoznak fejezetek vagy üres oldalak, ami frusztráló olvasási élményhez vezet.
⬤ Némi zavar a könyv teljességével kapcsolatban a nyomdai problémák miatt.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Two Old Men: A short story by Leo Tolstoy

Könyv tartalma:

Leó Tolsztoj Két öregember című elbeszélése két férfi, Efim és Elizeus történetét meséli el, akik elhatározzák, hogy mielőtt meghalnak, el kell zarándokolniuk Jeruzsálembe.

Hónapokig tartó tervezés után összegyűjtik, amire szükségük lesz, és elindulnak. Egy hosszú nap után az úton egy elhagyatottnak tűnő faluba érnek.

Senki sincs a környéken, és egy kis kunyhót látva benéznek, hogy megnézzék, mi történt. Belépnek a sötétségbe és megérzik a szagot... A „Két öregember” („Два старика”) Leo Tolsztoj 1885-ben írt novellája.

Ez egy vallásos mű, amelyet Leo Wiener fordított le angolra 1904-ben. A történetet David Steindl-Rast bencés szerzetes prédikációjában meséli el újra, aki így zárja az elbeszélést: „Ki kapta meg igazán a zarándoklat célját? „ A történet számos Tolsztoj-gyűjteményben szerepel, például a „Huszonhárom mese” (1924) és a „Leo Tolsztoj 20 legnagyszerűbb novellája” (2009) című kötetekben.