Equinox és más versek

Eredeti címe:

Equinox and Other Poems

Könyv tartalma:

David R. Slavitt legújabb verseskötetében eddigi legszebb versei közül kínálja fel néhányat. A napéjegyenlőség huszonöt, különböző témájú vers gyűjteménye. Alkalmi jellegűek, az, hogy legtöbbjük egy-egy konkrét élmény pillanataiból fakad - legyen szó akár egy műalkotásról, mint a "Canaletto romja" című versben, vagy a természeti szépség egy pillanatáról, mint a "Fénymező" címűben.

Az út, Worcester és naplemente mellett,.

Kibontakozik az üregek örökzöldjében.

Árnyékok, bársonyos hullámok: a szilárd.

Föld elolvadt a kerekek alatt.

De aztán, egy kanyarban a magaslaton,...

a fény mezejére léptem.

Fény volt a termés, arany termés.

Ami úgy szivárgott fel, mint a szilva verejtéke.

A gyűjteményben Slavitt végig a törvényes rend és a gyilkos káosz közötti feszültséget, a dolgok megőrzésének vágyát az elkerülhetetlen hanyatlással szemben, sőt az őszinte vágy és annak paródiája közötti konfliktust is vizsgálja, ahogy az a "Finomítás"-ban megnyilvánul: "A miénk a bőség büntetése - köszvény, körfogat, / érelmeszesedés, vesekő, / és unalom...". És elmélkedéseket kínál a nemzedékek közötti kapcsolatokról, mint a "Cirkuszi jelmezek", amelyben nagyapjára emlékezik, és a "Levél egy unokához" című művében.

A címadó versben Slavitt meghatóan és kontrolláltan mutatja be a halál, különösen egy szeretett személy erőszakos halálának feldolgozása során felmerülő nehézségeket:

Megbillen az egyensúly, és érezzük az éjszakát.

Nehéz a mérleg, sötétség és hideg.

Mostantól fogva velünk fog nyomasztani...

Bölcs és mély, gyakran meleg és olykor keserű, ezek egy mesterember versei.