Ember, túlságosan is ember

Olvasói vélemények

Friedrich Nietzsche „Emberi, túlságosan is emberi” című művéről szóló kritikák kiemelik a művet, mint Nietzsche filozófiájának egyik kulcsművét, hangsúlyozva aforisztikus stílusát, az emberi állapotra vonatkozó meglátásait és történelmi kontextusát. Az olvasók azonban aggodalmukat fejezik ki a fordítás megfelelőségével és a rendelkezésre álló kiadás teljességével kapcsolatban.

** Éleslátó és elgondolkodtató tartalom, amely az emberi állapot mély megértését kínálja. ** Nietzsche kevésbé ismert műveinek hozzáférhető összeállítása, így kiváló alapmű az új olvasók számára. ** Hollingdale fordítása jó egyensúlyt teremt az olvashatóság és Nietzsche prózájának költői hangulatának megőrzése között. ** Történelmi kontextust kínál Nietzsche gondolataihoz, és az egzisztencializmus és a modern pszichológia előfutáraként áll. ** Az aforisztikus stílus magával ragadó és élvezetes olvasmány.

** Egyes kiadások kis betűméretűek, ami kevésbé teszi kényelmessé az olvasást. ** A fordítások pontosságát kritikák érik, egyesek szerint eltorzítják Nietzsche eredeti jelentését. ** Egyes kiadások hiányosak, az eredeti szöveg nagy része hiányzik belőlük, ami csalódást okozhat. ** Az olvasók megjegyezték, hogy Nietzsche érvei kanyargósak tudnak lenni, ami gondos és lassú olvasást igényel a felismerések megragadásához. ** Egyesek szűklátókörűnek vagy előítéletesnek találhatják nézeteit, ami ronthatja az általános olvasási élményt.

(47 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Human, All Too Human

Könyv tartalma:

Az Emberi, túlságosan is emberi (1878) című művét gyakran Friedrich Nietzsche érett korszakának kezdetének tekintik. Ez az összetett mű, amely számos olyan témát dolgoz fel, amelyekhez Nietzsche később visszatért, jelentős eltérést jelent korábbi gondolkodásától.

Nietzsche itt szakít Schopenhauer és Wagner iránti korai hűségével, és megteremti későbbi filozófiájának átfogó keretét. A tudomány iránti korábbi megvetésével ellentétben Nietzsche most a tudományt a hagyományos metafizika aláásásának kulcsának tekinti. Ezt döntő lépésnek tekinti a szabad szellemek megjelenése felé, akik a kultúra avantgárdját fogják alkotni.

Az Emberi, túlságosan is emberi című művében kifejezett döntő jelentőségű szemléletváltást Nietzsche a következő szavakkal foglalta össze későbbi Ecce Homo című művében: "Az Ember, túlságosan is ember, egy krízis emlékműve..... Me könyvvel megszabadítottam magam attól, ami természetemben nem hozzám tartozott.

Az idealizmus nem hozzám tartozik... a realitások teljességgel hiányoztak a tudásomból, és az "idealitások" átkozottul sokat értek! Egy egyenesen égető szomjúság fogott el: ettől kezdve tulajdonképpen semmi mással nem foglalkoztam, mint fiziológiával, orvostudománnyal és természettudománnyal.

"Ez a mű nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni Nietzsche éles kritikáját a nyugati kultúráról és értékekről.