Szociális intelligencia: Az emberi kapcsolatok új tudománya

Olvasói vélemények

Daniel Goleman „Szociális intelligencia” című könyve összességében vegyes kritikát kap az olvasóktól. Míg sokan értékelik az érthető tartalmat és a bemutatott értékes kutatásokat, mások az írásmódot, a tempót és a mélység hiányát kritizálják. A könyv célja a társas interakciók és az érzelmi kapcsolatok neurológiai alapjainak feltárása, kiemelve olyan fogalmakat, mint az empátia és a társas környezet viselkedésre gyakorolt hatása.

⬤ Kiváló és lényeglátó tartalom, számos tanulmányt idézve.
⬤ Jól szervezett és könnyen érthető az idegtudományokban járatlanok számára.
⬤ A mindennapi életben is alkalmazható értékes tanulságokat nyújt a társas interakciók és az érzelmi intelligencia tekintetében.
⬤ Olyan fontos témákkal foglalkozik, mint az empátia, az altruizmus és a szociális tapasztalatok hatása a mentális egészségre.
⬤ Goleman írása egyes olvasók számára magával ragadó, érdekes anekdotákkal és átélhető példákkal.

⬤ Az írás sűrű lehet, és nincs elegendő fehér folt, ami egyesek számára nehéz olvasmányt jelent.
⬤ Több olvasó szerint a könyv ismétlődik, és hiányzik belőle a koherens struktúra, ami nehézkes tempót eredményez.
⬤ Néhány kritikus úgy érzi, hogy a könyv elhallgatja a mélyebb meglátásokat, és a közismert ismereteket ismétli, anélkül, hogy érdemben hozzájárulna a szociális intelligencia megértéséhez.
⬤ A könyv jobb megértéséhez szükség lehet az idegtudományok előzetes ismereteire, ami hátrányt jelenthet az alkalmi olvasók számára.

(301 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Social Intelligence: The New Science of Human Relationships

Könyv tartalma:

Az érzelmi intelligencia nemzetközi jelenség volt, több mint egy évig szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Most Daniel Goleman ismét úttörő módon összegezte a biológia és az agytudomány legújabb eredményeit, felfedve, hogy „kapcsolatra vagyunk drótozva”, és hogy kapcsolataink meglepően mély hatást gyakorolnak életünk minden területére.

A szülőkkel, házastársakkal, főnökökkel és még idegenekkel való mindennapi találkozásaink sokkal inkább formálják az agyunkat, és hatással vannak a sejtjeinkre az egész testünkben - egészen a génjeink szintjéig - jóban-rosszban. A Szociális intelligencia című könyvében Daniel Goleman egy olyan új tudományt tár fel, amelynek megdöbbentő következményei vannak a személyközi világunkra nézve. A legalapvetőbb felfedezés: társasági életre vagyunk tervezve, állandóan részt veszünk egy „idegi balettben”, amely agyról agyra összeköt minket a körülöttünk élőkkel.

A másokra adott reakcióinknak és az ő reakcióiknak ránk messzemenő biológiai hatása van, hormonok kaszkádjait küldik ki, amelyek a szívünktől az immunrendszerünkig mindent szabályoznak, így a jó kapcsolatok úgy hatnak, mint a vitaminok - a rossz kapcsolatok pedig mint a mérgek. Úgy „elkaphatjuk” mások érzelmeit, ahogyan megfázunk, és az elszigeteltség vagy a könyörtelen szociális stressz következményei életrövidítőek lehetnek. Goleman elmagyarázza az első benyomások meglepő pontosságát, a karizma és az érzelmi erő alapjait, a szexuális vonzalom összetettségét, és azt, hogyan fedezzük fel a hazugságokat. Leírja a szociális intelligencia „sötét oldalát”, a nárcizmustól a machiavellizmusig és a pszichopátiáig. Feltárja továbbá „gondolatlátásunk” elképesztő képességét, valamint azoknak a tragédiáját, például az autista gyerekeknek a tragédiáját, akiknek a gondolatlátása sérült.

Van-e mód arra, hogy gyermekeinket boldogságra neveljük? Mi az alapja a tápláló házasságnak? Hogyan inspirálhatják az üzleti vezetők és a tanárok a legjobbat azokban, akiket vezetnek és tanítanak? Hogyan tudnak az előítéletek és a gyűlölet által megosztott csoportok békében együtt élni?

A válaszok ezekre a kérdésekre talán nem is olyan megfoghatatlanok, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Goleman pedig erőteljes meggyőződéssel közli legbátorítóbb hírét: mi, emberek beépített hajlammal rendelkezünk az empátia, az együttműködés és az altruizmus irányába - feltéve, hogy kifejlesztjük a szociális intelligenciát, hogy ezeket a képességeket tápláljuk magunkban és másokban.