Értékelés:
Jhumpa Lahiri regénye, a „Merrefelé” egy középkorú, egyedülálló nő önvizsgálati útját mutatja be, aki egy meg nem nevezett olasz városban él. Az elbeszélésmódot rövid vignetták jellemzik, amelyek a főhősnő megfigyeléseit tárják fel a környezetéről és az életében élő emberekről. Bár a prózát gyakran dicsérik szépsége és mélysége miatt, sok olvasó megjegyzi a hagyományos cselekményszerkezet hiányát, ami vegyes érzésekhez vezethet a történet iránti elkötelezettséget illetően.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen megírt próza
⬤ éleslátó karaktermegfigyelések
⬤ egyedi elbeszélői stílus
⬤ erős érzelmi rezonancia
⬤ a magány és az önvizsgálat hatásos feltárása
⬤ Lahiri képessége, hogy a mindennapi pillanatokban is értelmet találjon.
⬤ Erős cselekmény hiánya
⬤ a főhős távolságtartása és változásra való képtelensége frusztráló lehet
⬤ néhány olvasó szomorúnak és élvezhetetlennek találta
⬤ inkább vignetták gyűjteményének, mint összefüggő regénynek érzékelte
⬤ távolinak érezte a szereplők tapasztalatait.
(220 olvasói vélemény alapján)
NEW YORK TIMES BESTSELLER- A Pulitzer-díjas szerzőnő új, csodálatos regénye, a The Lowland és a The Interpreter of Maladies (A betegségek tolmácsa) című regénye - közel egy évtizede az első - egy olyan nőről szól, aki megkérdőjelezi a helyét a világban, aki ingadozik az állandóság és a mozgás, a hovatartozás igénye és a tartós kötelékek kialakításának elutasítása között.
Túláradás és rettegés, kötődés és elidegenedés: ebben a regényében Jhumpa Lahiri a végletekig feszíti témáit. Egy év íve alatt egy meg nem nevezett narrátor egy meg nem nevezett városban, életútja közepén rádöbben, hogy eltévedt. A város, amelyet otthonának nevez, társául és beszélgetőtársául szolgál: a háza körüli utcákon, parkokban, tereken, múzeumokban, boltokban és kávézókban járva kevésbé érzi magát egyedül.
Követjük őt az uszodába, ahová gyakran jár, és a vasútállomásra, amely az édesanyjához vezet, aki férje korai halála után a saját magányába süppedt. A nő útja során felbukkannak kollégái, akikkel nem érzi jól magát, alkalmi ismerősök és "ő", egy árnyék, aki egyszerre vigasztalja és nyugtalanítja. Mígnem egy nap a tengerparton, a nap éltető melegétől egyszerre elárasztva és feltöltődve, hirtelen megváltozik a szemlélete.
Ez az első regény, amelyet Lahiri olaszul írt és angolra fordított. Az olvasó megtalálja benne azokat a tulajdonságokat, amelyek Lahiri műveit oly kedveltté teszik: mély intelligencia és érzelem, gazdagon strukturált fizikai és érzelmi tájak, valamint a helyváltoztatás poétikája. A Whereabouts azonban, amely tele van a határok átlépésének ösztönzésével, a stílus és az érzékenység merész váltását is jelzi. Azzal, hogy egy új irodalmi nyelvre oltotta magát, Lahiri a művészi teljesítmény új szintjére lépett.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)