A nő, akit magamnak tartottam

Olvasói vélemények

Julia Alvarez „A nő, akit magamnak tartottam” című gyűjteménye nagy elismerésben részesül lenyűgöző nyelvezete, személyes témái és dominikai-amerikai nőként átélhető tapasztalatai miatt. A kritikusok elismerően nyilatkoznak a költő innovatív stílusáról, érzelmi mélységéről és a metaforák és képek alkalmazásával történő magával ragadó történetmesélésről. A versek az identitás, a család, a szerelem és a bevándorlói tapasztalat témáit is érintik. Néhány olvasó azonban bizonyos verseket kevésbé talált hatásosnak, egy kritikus szerint inkább prózára, mint hagyományos költészetre hasonlítanak.

⬤ Gyönyörű, lírai nyelvezet, amely érzelmileg visszhangzik.
⬤ Személyes és átélhető témák, különösen a kulturális identitással és a bevándorlói tapasztalatokkal kapcsolatban.
⬤ Innovatív szerkezet, 30 soros versekből álló új forma.
⬤ Megközelíthető költészet, amely a tapasztalt olvasókat és az újonnan érkezőket egyaránt leköti.
⬤ A metaforák integrálása, különösen a fák mint az élettapasztalatok szimbólumai.
⬤ A költő életútját ügyesen megörökítő narratív ív.

⬤ Néhány vers nem volt olyan hatásos, vagy kevésbé költői, inkább prózára emlékeztetőnek tűnt.
⬤ Az egyik kritikus hosszabb gyűjteményt kívánt.
⬤ Néhány olvasó úgy nyilatkozott, hogy nem minden vers rezonált rájuk személyesen.

(24 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Woman I Kept to Myself

Könyv tartalma:

A díjnyertes költő és regényíró műveiben két kultúra nyelvezete és hatása érvényesül: a gyermekkorában a Dominikai Köztársaságban, valamint fiatalkorának és felnőttkorának Amerikájában.

Ezek ugyanúgy formálták írói munkásságát, mint ahogy az életét is. Ebben a hetvenöt önéletrajzi ihletésű versben Alvarez tiszta hangja minden sorában felcsendül.

Itt, élete közepén, visszatekint, hogy megértse és ünnepelje azt a nőt, akivé vált.