Papír: Szókratész: A történelem lapozgatása

Olvasói vélemények

Mark Kurlansky „Paper” című munkája a papír történetét, gyártási folyamatait és a civilizációra gyakorolt hatását vizsgálja. Míg sok kritikus dicséri Kurlansky alapos kutatását és lebilincselő elbeszélői stílusát, néhányan csalódottságuknak adnak hangot a pontatlanságok, a tagoltság és a papírgyártási folyamatokra való összpontosítás hiánya miatt. A könyv olyan kapcsolódó témákat érint, mint a nyelv és a nyomtatás, de néha elkalandozik a fő témától, ami összességében vegyes kritikákat eredményez.

⬤ Magával ragadó és jól megalapozott elbeszélő stílus.
⬤ Átfogó történeti áttekintés a papír fejlődéséről és kulturális jelentőségéről.
⬤ A könyv érdekes betekintést nyújt olyan kapcsolódó témákba, mint a nyelv és a nyomdászat.
⬤ Magával ragadó anekdoták különböző történelmi korszakokból.
⬤ Gyönyörűen megtervezett keményfedeles kiadás lenyűgözi az olvasókat.

⬤ Széteső szervezés; egyes részek olyanok, mintha elkalandoznának a témától.
⬤ Számos pontatlanság és félrevezető állítás, különösen a történelmi tények és adatok tekintetében.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a művészettörténetre való összpontosítás túlzott vagy irreleváns a dolgozat központi témájához képest.
⬤ Az összetett történelmi fejlemények időnkénti túlzott leegyszerűsítése.

(131 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Paper: Paging Through History

Könyv tartalma:

A papír az emberi technológia egyik legegyszerűbb és leglényegesebb darabja. Az elmúlt két évezredben a papír egyre hatékonyabb előállításának képessége támogatta az írástudás, a média, a vallás, az oktatás, a kereskedelem és a művészet elterjedését; a papír a civilizációk alapját képezte, forradalmakat segített elő és stabilitást állított helyre.

Elég csak megnézni a történelem legnagyobb példányszámú sajtótermékét, a M o zhux yulu, Mao Ce-tung (Zedong) elnök idézetei című könyv 6,5 milliárd példányát - ami nem tartalmazza a 37 idegen nyelvű és Braille-írásos kiadást -, hogy értékelni lehessen egyetlen kiadvány terjedelmét és hatását, méghozzá papíron. Vagy vegyük csak azt a tényt, hogy a történelem egyik legtiszteletreméltóbb művésze, Leonardo da Vinci mindössze 15 festményt, de 4000 papíralapú művet hagyott hátra. És bár a gyarmatok akkoriban minden brit áru bojkottjára szólítottak fel, az egyetlen kivétel, amelyet tettek, az anyag nélkülözhetetlenségéről árulkodik: a Függetlenségi Nyilatkozatot brit papíron írták.

Most, hogy a "papírmentességről" szóló viták közepette - és miközben egyre több a találgatás a digitálisan függő társadalom hatásairól - világtörténelmi jelentőségű ponthoz érkeztünk. Több ezer évvel ezelőtt Szókratész és Platón arra figyelmeztetett, hogy az írott nyelv az "igazi tudás" végét jelenti majd, felváltva a memória gyakorlását és az összetett kérdések átgondolását.

Hasonló érvek hangzottak el a kézzel írott könyvekről a nyomtatott könyvekre való áttérésről, és ma a számítástechnika szerepéről. Mark Kurlansky a papír fejlődését az ókortól napjainkig nyomon követve, hangsúlyt fektetve az Ázsiában és a Közel-Keleten elért hozzájárulásokra, megkérdőjelezi a technológia befolyásával kapcsolatos általános feltételezéseket, és megerősíti, hogy a papír azért van itt, hogy maradjon.

A papír lesz az az árutörténet, amely a huszonegyedik században előre vezet minket, és megvilágítja korunkat.