Kierkegaard's Journals and Notebooks, Volume 9: Journals Nb26-Nb30
A dán gondolkodó, S ren Kierkegaard (1813-55) több mint egy évszázada számos fontos vita középpontjában áll, amelyek nemcsak a filozófiát és a teológiát érintik, hanem újabban olyan területeket is, mint a társadalmi gondolkodás, a pszichológia és a kortárs esztétika, különösen az irodalomelmélet.
Viszonylag rövid élete ellenére Kierkegaard rendkívül termékeny író volt, amit az összes megjelent írásának 26 kötetes Princeton University Press kiadása is bizonyít. Kierkegaard azonban majdnem ugyanennyi kiadatlan írást hagyott hátra, amelyek nagy része az úgynevezett "naplóiból és jegyzetfüzeteiből" áll. Kierkegaard-t régóta a történelem egyik nagy naplóírójaként ismerik, de naplóinak és jegyzetfüzeteinek csak meglehetősen kis része az, amit általában a "napló" kifejezés alatt értünk. Kierkegaard naplóinak és jegyzetfüzeteinek jóval nagyobb része számtalan témáról - filozófiai, vallási, politikai, személyes témákról - szóló elmélkedésekből áll. Naplóit és jegyzetfüzeteit tanulmányozva bejutunk a műhelyébe, ahol a gondolkodásának teljes univerzumába betekinthetünk. Tanúi lehetünk publikált műveinek keletkezésének, az biztos - de láthatjuk a koncepciók egész galaxisát, az új felismeréseket és a részben (vagy majdnem teljesen) befejezett, de még nem publikált művek kisebb-nagyobb töredékeit is. Kierkegaard Naplói és jegyzetfüzetei lehetővé teszik számunkra, hogy a gondolkodót korával és önmagával párbeszédben lássuk.
Kierkegaard két oszlopos formátumban írta naplóit, az egyikben a kezdeti bejegyzéseket, a másikban pedig a későbbiekben hozzáfűzött terjedelmes széljegyzeteket. A naplók e kiadása ezt a formátumot reprodukálja, számos fényképet tartalmaz az eredeti kéziratlapokról, és kiterjedt tudományos kommentárokat tartalmaz a különböző bejegyzésekről és a reprodukált kéziratok történetéről.
A 11 kötetes sorozat 9. kötete Kierkegaard öt fontos „NB” naplóját tartalmazza (NB26-tól NB30-ig), amelyek 1852 júniusától 1854 augusztusáig terjednek. Ezt az időszakot az jellemezte, hogy Kierkegaard-t egyre jobban foglalkoztatta az, amit a kereszténységben áthidalhatatlan szakadéknak látott - az Újszövetség vallásának abszolút eszménye és a „kereszténység” hivatalos, államilag szentesített kultúrája között, amelyet a dán népegyház által megtestesített Kierkegaard egyre hevesebben elutasított. Döntő fontosságú, hogy Kierkegaard nemezise, Jakob Peter Mynster püspök ebben az időszakban halt meg, és az ezt követő hónapokban Kierkegaard feltartóztathatatlanul halad a híres „kereszténység elleni támadás” felé, amellyel életét befejezte.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)