Értékelés:
Az „Alice Csodaországban” angolszász fordítása Peter Baker tollából egyszerre nyújt élvezetes és tanulságos élményt az óangol nyelv iránt érdeklődő olvasóknak. A kritikusok dicsérték a gyönyörű illusztrációkat és a kreativitást, amellyel a klasszikus történetet egy történelmileg gazdag nyelvre fordították. Néhányan azonban megjegyezték, hogy a fordítás sajátos döntéseket tartalmaz, és kihívást jelenthet az óangol nyelvet nem ismerők számára.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen nyomtatott
⬤ pompás és játékos fordítás
⬤ gazdagítja az óangol nyelven elérhető kevés klasszikus művet
⬤ szórakoztató és lebilincselő a nyelvtanulók számára
⬤ kreatív neologizmusokat tartalmaz
⬤ élvezetes az eredeti történetet ismerők számára
⬤ jó forrás az óangol nyelv tanulmányozásához
⬤ Nem kétnyelvű kiadás, ami megnehezíti a kezdők dolgát
⬤ néhány furcsa fordítási lehetőség
⬤ az óangol nyelv pontossága és folyékonysága eltérő lehet
⬤ frusztráló lehet a nyelv előzetes ismerete nélkül
⬤ korlátozottan hozzáférhető az óangol nyelvtant nem ismerők számára.
(20 olvasói vélemény alapján)
elgye Ellendda on Wundorlande: Alice's Adventures in Wonderland in Old English
Az óangol (vagy "angliai") az angol nyelv, ahogyan azt a 700 és 1100 közötti időszakban feljegyezték. Nagy Alfréd király és Lady Godiva, a tiszteletreméltó Bede és Edward, az Inkvizítor beszélték, és ez a nyelve olyan klasszikusoknak, mint a "Beowulf", "A Rood álma" és "A tengerész". 1100 után a nyelv olyan gyors változáson ment keresztül, hogy két évszázad elteltével már kevesen tudták olvasni ezeket a régi szövegeket. Pedig az "angliai" valóban angol - sokkal közelebb áll Chaucer, Shakespeare, Pope és Dickens nyelvéhez, és sokkal könnyebben megtanulható az angolul beszélők számára, mint az olyan modern nyelvek, mint a francia, a spanyol és a német. Az angol nyelv legrégebbi változatának elsajátítása iránt érdeklődők számára az "Alice kalandjai Csodaországban" ezen fordítása élvezetes tanulási segítséget nyújthat: elég csak egymás mellé tenni a modern szöveget és ezt, és összehasonlítani a kettőt. De vigyázzanak Ebben a könyvben Lewis Carroll klasszikus meséje a távoli múltba került, mielőtt az angolok valaha is hallottak volna a teáról, elképzeltek volna egy olyan kifinomult eszközt, mint az óra, vagy akár csak láttak volna nyulat (egy későbbi invazív fajt). Ehelyett sört, mézsört vagy (ha tudtak szerezni) bort ittak.
Egy kivételesen tanult tudós talán tudta, hogyan kell asztrolábiummal megmondani az időt.
A legismertebb hosszúfülű állat pedig a nyúl volt. Ezeket és sok más különbséget Lewis Carroll Angliája és Alfréd király Angliája között a könyv szövege és illusztrációi egyaránt bemutatják. Emellett az "Alice" csodálatos versei ("Hogy van a kis krokodil", "Öreg vagy, Vilmos atya" és még sok más) a "Beowulf" metrumába és nyelvezetébe lettek átültetve, és így az óangol hősi költészet, valamint a Carroll által oly pusztító hatásúan kifigurázott moralista verselés szatírájává váltak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)