Értékelés:
A Naguib Mahfouz „Miramar” című könyvéről szóló kritikák kiemelik a karakterek erős fejlődését és az egyiptomi társadalom éleslátó ábrázolását, különösen a 20. század közepének kontextusában. Az olvasók értékelik a történet elbeszélői szerkezetét és pszichológiai mélységét, míg néhányan fordítási és gyártási minőségi problémákat jegyeznek meg.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és magával ragadó karakterek.
⬤ Éleslátó reflexiók az egyiptomi társadalomról és a kortárs történelemről.
⬤ Egyedi elbeszélésszerkezet, amely több nézőpontot mutat be.
⬤ Tanulságos és tanulságos az egyiptomi életről.
⬤ Magával ragadó történet és pszichológiai mélység.
⬤ A fordítással kapcsolatos néhány probléma, ami befolyásolja az olvashatóságot.
⬤ Gyártási minőségi problémák a fizikai példányoknál, például rosszul nyomtatott oldalak.
⬤ Időnként a társadalom programszerű tükrözése erőltetettnek tűnhet.
(19 olvasói vélemény alapján)
Az egyiptomi Alexandriában, a hatvanas évek végén játszódó, rendkívül feszültséggel teli mese középpontjában a Miramar panzió vendégei állnak, akik a fiatal szolgáló, Zohra figyelméért versengenek.
Zohra egy gyönyörű parasztlány, aki elmenekült a családjából, hogy megmeneküljön egy elrendezett házasság elől. A lány a Miramar lakói - köztük az egyiptomi forradalom nyomában vergődő radikálisok és arisztokraták - féltékenységének és konfliktusainak középpontjába kerül.
Világossá válik, hogy a tanulatlan, de erős akaratú Zohra az egyetlen közöttük, aki tudja, mit akar. Miközben a helyzet az erőszak és a tragédia felé sodródik, Akira Kuroszava Rashomon című filmjéhez hasonlóan négy különböző lakó szemszögéből mesélik el ugyanazt az eseménysort, árnyalt portrét szőve a forradalom utáni egyiptomi élet bonyolultságáról.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)