Értékelés:
A kritikák megoszlanak Scholten úr Baudelaire „Les Fleurs du Mal” című művének fordításáról. Az egyik kritika a fordítás friss és közérthető megközelítését dicséri, míg a másik hiányolja a fordítás formátumát és ár-érték arányát.
Előnyök:⬤ Scholten fordítása üdítő, és „hétköznapi” szemszögből közelíti meg Baudelaire költészetét.
⬤ Nagyon ajánlott, mert világos és releváns, és megragadja Baudelaire egyedi életszemléletét.
⬤ A könyv az eredeti francia szöveget és az angol fordítást is tartalmazza, így a francia nyelvet ismerők számára is alkalmas.
⬤ Gyönyörűen kiadott, és Baudelaire művének új értelmezését kínálja.
⬤ A könyv a karcsú, papírkötéses formátumához képest drágának számít.
⬤ Egyes olvasók jobb fordításokat is találnak, és kritizálják a szöveg elrendezését, amely a költői szerkezet megőrzése helyett inkább prózára emlékeztet.
⬤ Az Oxford Classics kétnyelvű kiadását olcsóbb és jobb alternatívaként említik.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Flowers of Evil / Les Fleurs du Mal: English - French Bilingual Edition: The famous volume of French poetry by Charles Baudelaire in two languages
A Les Fleurs du mal (magyarul: A gonosz virágai) Charles Baudelaire francia költő verseskötete. Először 1857-ben jelent meg, és fontos szerepet játszott a szimbolista és a modernista mozgalomban. A versek a dekadenciával és az erotikával kapcsolatos témákkal foglalkoznak. Ez a kétnyelvű angol - francia kiadás Baudelaire eredeti szövegét és annak Cyril Scott által készített angol fordítását közli. A könyv eredeti kiadása hat, tematikusan elkülönített részre tagolódott: 1. Spleen et Id al (Lép és eszménykép) 2. Tableaux parisiens (Párizsi jelenetek) 3. Le Vin (A bor) 4. Fleurs du mal (A gonosz virágai) 5. R volte (Lázadás) 6. La Mort (Halál) Baudelaire a könyvet a költő Th ophile Gautier-nek ajánlotta, akit parfait magicien des lettres fran aises ("a francia betűk tökéletes mágusa") néven jellemzett. A kötet előszava, Au Lecteur ("Az olvasónak"), a Sátánt az álneves alkimistával, Hermész Triszmegisztosszal azonosítja. A szerzőt és a kiadót a második birodalom rendszere alatt a bonnes moeurs ("a közerkölcs megsértése") miatt felelősségre vonták. A büntetőeljárás következményeként Baudelaire-t 300 frank pénzbírságra ítélték. A műből hat verset elhallgattak, és a publikálási tilalmat csak 1949-ben oldották fel Franciaországban. Ezek a versek voltak a "Leszbosz".
"Femmes damn es ( la p le clart )" (vagy "A nők halálra ítélve (A halvány csillogásban... )")
"Le L th " (vagy "Lethe")
" celle qui est trop gaie" (vagy "Annak, aki túlságosan örül")
"Les Bijoux" (vagy "Az ékszerek")
És " Les "M tamorphoses du Vampire" (vagy "A vámpír metamorfózisai"). Ezeket később Brüsszelben kiadták egy kis kötetben Les paves (Les paves vagy Jetsam) címmel. Másrészt, amikor Victor Hugo a Les Fleurs du mal című művéből elolvasta "A hattyút" (vagy "Le Cygne"), kijelentette, hogy Baudelaire "un nouveau frisson"-t (új borzongást, új izgalmat) teremtett az irodalomban. A vádaskodás nyomán 1861-ben megjelent egy második kiadás, amely 35 új verssel egészült ki, eltávolította az elhallgatott hat verset, és egy.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)