Euthyphro

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 32 olvasói szavazat alapján történt.

Könyv tartalma:

Platón Euthyphro egy szókratészi dialógus, amelynek eseményei a Szókratész pere (Kr. e. 399) előtti hetekben játszódnak le Szókratész és Euthyphro között. A párbeszéd olyan témákat érint, mint a jámborság és az igazságosság értelme. Platón legkorábbi dialógusaihoz hasonlóan aporiával végződik.

Ebben a párbeszédben Szókratész az akkori archon basileus (a "királybíró") tornácán találkozik Euthüphróval. Szókratész elmondja neki, hogy bírósághoz készül fordulni Meletosz istentelenségre hivatkozó vádjai ellen. Euthüphro azt mondja Szókratésznek, hogy ő maga megy a bíróságra, hogy vádat emeljen apja ellen, amiért az egy munkást láncra vert és hagyott meghalni. Ezzel kivívta saját családja haragját, akik szerint apjának igaza volt. A munkás ugyanis megölte egyik munkatársát, ami szerintük mentesíti az apját a felelősség alól, amiért az árokba kötözve hagyta éhen halni. Mivel Euthyphro biztosnak tűnik magában, Szókratész megkéri, hogy határozza meg a jámborság fogalmát. Segítségével tisztázza Szókratész ügyét a tárgyalóteremben. Ha Szókratészt arra kérik, hogy definiálja a jámborságot, egyszerűen támaszkodhat Euthyphro definíciójára. Ez azonban a párbeszéd fő dilemmájához vezet, amikor ketten nem tudnak kielégítő eredményre jutni. Azért jámbor valami, mert az istenek jóváhagyják, vagy azért hagyják jóvá az istenek, mert jámbor? Ez az aporikus végkifejlet a történelem egyik leghosszabb teológiai és metaetikai vitájához vezetett.

Az Euthyphro-ban szereplő párbeszéd az archon basileus (királybíró) bírósága közelében zajlik, ahol Szókratész és Euthyphro találkozik egymással; mindkét férfi jelen van a bíróságon az esetleges perek előzetes tárgyalásain.

Euthyphro azért jött, hogy gyilkossági vádat terjesszen saját apja ellen, aki, miután letartóztatta egyik munkását (Thétész), mert megölt egy rabszolgát a család Naxosz szigetén lévő birtokáról, megkötözte és egy árokba dobta, ahol az elemeknek kitéve meghalt (3e-4d), miközben Euthyphro apja az exegéták (vö. Törvények 759d) meghallgatására várt, hogy hogyan tovább. Szókratészt megdöbbenti Euthyphro magabiztossága abban, hogy képes lesz saját apja ellen vádat emelni az emberölés súlyos vádja miatt, annak ellenére, hogy az athéni törvények csak a halott rokonainak engedik meg, hogy gyilkosság miatt pert indítsanak (Dem. 43 57). Euthyphro elhárítja Szókratész megdöbbenését, ami megerősíti őt abban, hogy túlságosan bízik saját kritikai ítélőképességében vallási és etikai kérdésekben.