The Threepenny Opera

Olvasói vélemények

A kritikák a legkülönfélébb nézőpontokat mutatják be Bertolt Brecht „Hárompenny-operájáról”, sokan dicsérik a lebilincselő történetet, a történelmi jelentőséget és a zenei elemeket. Ugyanakkor egyes fordítások és értelmezések, valamint a darab témája és befejezése is kritikát kap.

⬤ Magával ragadó és szórakoztató mese, amely modern témákkal rezonál
⬤ alapvető kulturális érintőkő
⬤ erős zenei elemek, amelyek kiegészítik a cselekményt
⬤ történelmileg érdekes
⬤ összességében élvezetes és hozzáférhető.

⬤ Egyes fordítások rossznak vagy énekelhetetlennek minősülnek
⬤ vegyes érzések a befejezéssel kapcsolatban
⬤ Brecht stílusa nem biztos, hogy mindenkinek tetszik
⬤ a könyv teljes megértéséhez széleskörű történelmi kontextusra lehet szükség.

(28 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

John Gay tizennyolcadik századi Koldusoperája alapján készült A hárompennysopera, amelyet először 1928-ban mutattak be a berlini Theater am Schiffbauerdamm színházban, a weimari köztársaság polgári kapitalista társadalmának kegyetlen szatírája, de a színpadon a látszat-viktoriánus Sohóban játszódik.

A középpontjában Macheaf - egy amorális bűnöző - és apósa, a londoni koldusokat irányító és kizsákmányoló zsaroló közötti viszály áll, aki Macheafet fel akarja akasztatni. Macheaf barátjának, a rendőrfőnöknek az ellenállása ellenére Macheafet végül akasztásra ítélik, mígnem egy komikus fordulat során a királynő megkegyelmez neki, címet és földet ad neki.

Kurt Weill felejthetetlen zenéjével - amely az egyik legkorábbi és legsikeresebb kísérlet a jazz színházba való bevezetésére - az egész nyugati világban népszerű sláger lett. A Methuen Drama Modern Classics sorozatában Ralph Manheim és John Willett megbízható fordításában jelent meg ez a kiadás, amely részletes jegyzeteket és kommentárokat tartalmaz, többek között a darab bevezetőjét, Brecht saját jegyzeteit a darabról, a szövegváltozatok teljes mellékletét, Kurt Weill zeneszerző jegyzetét, Brecht és egy színházigazgató közötti, a darabról szóló beszélgetés leiratát, valamint a darab keletkezésével kapcsolatos szerkesztői jegyzeteket.