A Duinói elégiák

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy a „Duinói elégiák” fordítását nagyra értékelik, és más változatoknál jobbnak tartják. Ugyanakkor csalódások merültek fel az elérhetőségével kapcsolatban, különösen az elektronikus formátumokkal kapcsolatban.

Az elérhető legjobb fordítás, jól megírt, az olvasók által nagyra értékelt, érzelmi mélységgel bíró fordítás.

Kindle-kiadásban nem elérhető, némi zűrzavar Stephen Mitchell másik fordításával.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Duino Elegies

Könyv tartalma:

A Duinói elégiák (németül: Duineser Elegien) Rainer Maria Rilke (1875-1926) cseh-osztrák költő tíz elégiából álló gyűjteménye.

Rilke, akit "széles körben az egyik leglíraibb német nyelvű költőnek tartanak", 1912-ben kezdte el írni az elégiákat, amikor Marie von Thurn und Taxis hercegnő (1855-1934) vendége volt az Adriai-tenger partján, a Trieszt melletti Duino kastélyban. Az összesen 859 soros verseket 1923-as megjelenésükkor a hercegnőnek ajánlotta.

Ez alatt a tíz év alatt az elégiák hosszú ideig befejezetlenül hevertek, mivel Rilke gyakran szenvedett súlyos depresszióban - részben az első világháború eseményei és a katonai szolgálatra való behívás miatt. Az 1913-as és 1915-ös rövid írói epizódoktól eltekintve Rilke csak néhány évvel a háború befejezése után tért vissza a műhöz. Hirtelen, megújult ihletettséggel - az írást őrült tempóban írta, amelyet "határtalan viharnak, a lélek hurrikánjának" nevezett - 1922 februárjában fejezte be a gyűjteményt, miközben a svájci Rhone-völgyben, Veyras-ban, a Ch teau de Muzot-ban tartózkodott.

A Duinói elégiákat 1923-as megjelenésük és Rilke 1926-ban bekövetkezett halála után a kritikusok és a tudósok hamarosan a legjelentősebb művének tekintették. (wikipedia.org)